Az Intézet Pénzügykutatási Osztályán töltött évek, és a jelenleg betöltött vezetői pozíció értékes tudáshalmazt kölcsönöztek Ibolyának, aki elmondta, a szervezeti egység minden olyan releváns pénzügyi területtel foglalkozik, amely az agrárium szempontjából fontos, ideértve az adók, a támogatások, az agrárfinanszírozás, hitelezés és lízing kérdését.

Amellett az éves beszámolók adataira támaszkodva az ágazat pénzügyi helyzetelemzését, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer értékelését, valamint beruházás-gazdaságossági számításokat is végeznek.

Mi is az az ESG?

A szervezeti egység munkája az agrárium fenntarthatósági törekvéseihez a jelentéstételi kötelezettség, valamint a zöld hitelezés révén kapcsolódik. Az ESG kapcsán az éves beszámoló az, ami ki fog egészülni fenntarthatósági információkkal is. A zöld hitelezés összefüggésben Ibolya elmondta, hogy a bankok a hitelbírálatánál már nemcsak a pénzügyi szempontokat veszik alapul, hanem a fenntarthatósági teljesítményt is értékelik az egyes vállalkozók esetében. Az egyre gyakrabban látott ESG kifejezés kapcsán a szakértő elmondta, a betűszó a fenntarthatóság három pillérének nevéből tevődik össze (környezeti, társadalmi, és vállalatirányítási, vagyis environmental, social, governance).

A hagyományos gazdasági teljesítmények elszámolása és a fenntartható teljesítmények kimutatása közötti különbséget is érdemes megvizsgálni. Hagyományos megközelítésben a számvitel jelenti azt a rendszert, amelyben a fogalmak értelmet nyernek, amely számadatokat tartalmaz, amelyben információk gyűlnek, és amelyre alapozva, azokat összegezve az éves beszámoló elkészülhet. Az ESG esetében nagyrészt ugyanez a logika, az ESG az a keretrendszer, amely tartalmazza a szükséges információkat, ezen a három területen.

Nagy feladat az agráriumban

A mezőgazdaságra vonatkoztatva ez nagy feladatcsomagot jelent, hiszen az értékelési rendszerbe be kell vinni a fenntarthatósági szempontokat is. A döntéshozatali folyamatok eddig szinte kizárólag pénzügyi alapokra helyeződtek, most a fenntarthatósági szempontokat is be kell vezetni, illetve egy adatrendszerrel leképezni. A feladat kétségkívül bonyolult, nagy adminisztrációs teher, és nagyobb vállalatok esetében egy teljesen új információs rendszer felépítését is magával vonhatja. Érdemes lehet ESG szakértőt is bevonni, annak komplexitása okán. A szóban forgó paraméterek objektív elbírálása lenne a cél. Nyilván a green washing, vagyis zöldre mosás fogalma ismerősen csenghet az olvasó fülében, és az ESG egyik jelentős célja e jelenség elkerülése.

A vevők felé is érlelődik egyfajta elszámolási kötelezettség a termelő részéről, hiszen egyre kifejezettebben tapintható az igény részükről.