Olvasónk állattartó telepet működtet. A telepével szomszédos ingatlan tulajdonosa – védendő saját ingatlanát, értékeit – ultrahangos állatrisztókat helyezett üzembe.
Forduljunk a jegyzőhöz!
Ezek a riasztók kétségkívül eredményesen működtek, mert távol tartották a kártevőket a szomszéd ingatlanától. Azonban a riasztók hatósugara túlterjedt a szomszéd ingatlanán, és olvasónk telepének egy részén is éreztette hatását. Az állatok a kifutók egy részét nem használták, és eleve zavarta őket a riasztó működése, viselkedésük zavarttá, idegessé vált. Olvasónk kérésére a szomszéd változtatott ugyan a riasztók elhelyezésén, de ez nem oldotta meg a problémát. Olvasónk az iránt érdeklődött, hogy milyen lehetőségei vannak a probléma megoldására.
Nos, tulajdonképpen ez az eset a birtokháborítás egy formája.
A konkrét esetben a szomszéd a riasztók működtetésével olvasónkat birtoklásában jogalap nélkül háborította. Elvileg a birtoklásában háborított személyt megilleti – az elhárításhoz szükséges mértékig – az önhatalom lehetősége is, de ebben az esetben erről nem lehet szó, mivel a szomszéd a riasztókat saját ingatlanán helyezte el, tehát az önhatalom gyakorlása óhatatlanul a szomszéd birtoklásának zavarását jelentené. Így marad az a lehetőség, hogy a birtoklásában megzavart személy a jegyzőhöz fordul annak érdekében, hogy a jegyző hozzon határozatot, mellyel eltiltja a birtokháborítót a birtokháborítás folytatásától. Fontos megemlítenünk, hogy a jegyző ilyen esetben csak és kizárólag a birtoklás, illetve a birtokháborítás tényét vizsgálja, és ennek alapján dönt.
A kereset benyújtásának nincs halasztó hatálya
A konkrét eset sajátosságai miatt nem is szükséges a jegyzőnek mást vizsgálnia, nincs jelentősége a birtoklás jogcímének. A jegyző a hozzá érkezett kérelem alapján tizenöt napon belül dönt. Amennyiben megalapozottnak tartja a kérelmet, akkor eltiltja a szomszédot a birtokháborítástól, azaz megtiltja számára azon riasztók használatát, amelyek hatósugara átterjed az állattartó telep ingatlanára is.
Persze előállhat olyan helyzet is, hogy a vizsgálat eredményeként a jegyző arra a megállapításra jut, hogy nem az ultrahangos riasztó okozza olvasónk állatainak furcsa és szokatlan viselkedését, hanem annak más oka van, és a birtokvédelmi kérelmet elutasítja. Mindenesetre az a fél, akinek a jegyző határozata sérelmes, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat, kérve a jegyzői határozat megváltoztatását. Fontos megemlítenünk, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, ha tehát a jegyző helyt ad a kérelemnek, és eltiltja a szomszédot az olvasónk állatait zavaró riasztók használatától, akkor azt végre kell hajtani.
A bíróság szakértőt is kirendelhet
A bíróság azonban – kérelemre – felfüggesztheti a határozat végrehajtását, ha a bírósági keresethez csatolt bizonyítékok alapján valószínűsíthető a jegyzői határozat megváltoztatása. A bíróság az általános perrendtartási szabályok szerint folytatja le eljárását, tehát a jegyzői eljárás tizenöt napjával szemben kellő idő áll a bíróság rendelkezésére, hogy az eset összes körülményét feltárja, akár szakértőt rendeljen ki, és ez alapján kellő megalapozottsággal döntsön.
A bíróság ítéletével szemben az általános szabályok szerint van helye fellebbezésnek, ami azt jelenti, hogy adott esetben az ügy – még relatíve gyors lefolyás esetén is – bőven egy éven túl kerülhet nyugvópontra.
Úgy véljük, az ügy ilyen mélységű bemutatása segítséget nyújt olvasóinknak a birtokvédelem szabályai közötti eligazodásban.
Dr. Cenner Tibor
cenner@cenner.hu
