0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 24.

AKI-beszámolók gazdáknak: öntözésfejlesztés és MI

"A gazdák jövője, a jövő gazdái” rendezvénysorozat második állomásán, Szentesen találkoztak a fiatal és régebb óta fiatal gazdák. Az AKI szakértői az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység képviseletében két előadásban is érdekeltek voltak.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya), a Pannon Vidék Szövetség és a Campden BRI közös szervezésben megvalósult „A gazdák jövője, a jövő gazdái” rendezvénysorozat második állomásán, Szentesen találkoztak a fiatal és régebb óta fiatal gazdák. A megjelentek innovatív termelési és technológiai megoldásokról, a legújabb trendekről és alternatív jövedelemszerző tevékenységekről értesülhettek, mindezt a fenntarthatóság jegyében.

Az AKI szakértői az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE) képviseletében két előadásban is érdekeltek voltak az eseményen. Elsőként Tornay Enikő tartott beszámolót Gazdaságos és fenntartható öntözésfejlesztés címmel, melyben az öntözési célú vízkivétel környezeti hatásait, az aktuális öntözésfejlesztési pályázatok sajátosságait, valamint az ország aktuális vízgazdálkodás kihívásait mutatta be.

A gazdaságos öntözés nemcsak technológiai, hanem stratégiai kérdés, amelynek alapja a víztakarékosság és a vízvisszatartás, hiszen a jövő mezőgazdasága a rendelkezésre álló víz felelős használatán múlik – fogalmazott a szakember.

Visszaemlékezett az egy évtizeddel ezelőtti időszakra, amikor az öntözési vízigény felmérése zajlott, míg 2024-ben már vízmegtartásra vonatkozott az országos adatgyűjtés. A tények sajnos magukért beszélnek, az elmúlt évtizedben az elérhető vízkészletek folyamatosan csökkentek, mára kihívássá vált egyes területeken az ökológiai vízmennyiség biztosítása is. Hidrológiailag kettévált az ország 2024 augusztusában a lehulló hatalmas csapadékmennyiség következtében, mivel a Dunán jelentős árhullám vonult le, a Tiszán a vízszintek mégis a legalacsonyabb szinteket súrolták. Szomorú képet mutatnak a monitoring kutak alapján mért talajvízszint-csökkenések, amelyek a Homokhátságon már a négy métert is meghaladják az elmúlt harminc év átlagához viszonyítva. A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe érkező kárbejelentések alapján nyomon követhető az aszállyal leggyakrabban sújtott területek elhelyezkedése. Tornay Enikő megemlítette, hogy a kárenyhítésre 2020–2024 közötti években kifizetett körülbelül 92 milliárd forintnyi összegnek megfelelő keretből akár nagyobb, átfogó vízpótló térségi fejlesztések is megvalósulhatnának, ezért fontos a megelőzésre is tervezni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság