A Marine Stewardship Council (MSC) nemzetközi tanulmánya több vándorló halfaj, így tonhal halászatát is tanulmányozta, a kutatási eredményeket a Cell Reports Sustainability folyóiratban jelent meg – írja a esmmagazine.com.
A kutatás több mint 500 MSC által tanúsított halászatot vizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy a tengerek melegedése miatt egyre több halfaj – köztük a tonhal – elhagyja korábbi élőhelyét, és hűvösebb vizek felé vándorol. Ez a jelenség különösen érzékenyen érinti a világ egyik legfontosabb élelmiszer-halaként számon tartott tonhalat.
A tonhal keleten keres új élőhelyet
A tanulmány szerint a tonhalállományok jelentős része nyugat felől keletebbre húzódik, követve a hűvösebb tengeri áramlatokat. Az MSC emellett megemlíti, hogy kékúszójú tonhalakat is észleltek olyan térségekben, ahol korábban nem fordultak elő – például a brit vizekben.
A kutatók szerint a tonhal után leginkább veszélyeztetett fajok a kis testű rajhalak, például a hering, a makréla és a szardínia.
Politikai feszültségekhez is vezethet
A vándorló halállományok nemcsak ökológiai, hanem társadalmi és gazdasági problémákat is okozhatnak. Mivel ezek a fajok határokon átnyúlóan mozognak, a jelenlegi halászati megállapodások és kvóták elavulnak – figyelmeztet az MSC.
A tanulmány példaként említi az északkelet-atlanti makrélahalászatot, ahol már most is feszültségek tapasztalhatók az egyes országok között amiatt, hogy a vándorló halállományokat többen próbálják egyszerre kihasználni.
– mondta Lauren Koerner, az MSC adattudományi vezetője és a tanulmány társszerzője. „Ellenkező esetben még a legelkötelezettebb halászati vállalkozások is nehezen tudnak fenntarthatóan működni.”
A szigetországok veszélyben
A FAO Common Oceans programjának tonhalprojektjét vezető Joe Zelasney szerint a klímaváltozás hatásai egyenlőtlenül érintik az érintett országokat. Egyes térségek előnyhöz juthatnak, míg mások – különösen a tonhalra gazdaságilag erősen támaszkodó szigetországok a globális délen – komoly veszteségeket szenvedhetnek el.
„A halászati nemzetek kormányainak és a nyílt tengeri halászatot szabályozó nemzetközi szervezeteknek szorosan együtt kell működniük, hogy időben reagáljanak a klímaváltozás által előidézett változásokra – ezzel védve a megélhetést és az élelmezésbiztonságot az érintett régiókban” – hangsúlyozta Zelasney.
A tengerek melegedése nemcsak a halak élőhelyeit formálja át. A klímaváltozás új geopolitikai és gazdasági kihívások elé is állítja a halászati ágazatot világszerte. A kutatás egyértelmű üzenete: a halászat jövője csak akkor lehet fenntartható, ha az alkalmazkodik a gyorsan változó környezeti feltételekhez. És ehhez nemcsak technológiai, hanem diplomáciai rugalmasságra is szükség van.
