A Schiphol a holland virágkereskedelem első számú légikikötője; ide érkezik az afrikai országokban termelt sok millió szál virág.
A légifuvarozás a holland gazdaság egyik húzóágazata, 2018-ban több mint 2,5 milliárd euróval járul hozzá az ország GDP-jéhez, hangzott el egy év végén rendezett légiszállítmányozási konferencián.
A Schiphol a legnagyobb problémát a teherszállító járatok számára fenntartott úgynevezett résidők, azaz a le- és fölszállásra, valamint a földi kiszolgálásra, ki- és berakodásra fönntartott időintervallum korlátozása jelenti. 2017-ben a járatok indítása és fogadása a Schipholon túllépte az 500 ezres limitet, ami miatt korlátozásokat vezettek be a résidők kiosztásában az áruszállító járatok kárára. Némileg enyhített a helyzeten a 2-es számú helyi rendelet, amely szerint a személyszállító gépek által fel nem használt résidők 25 százalékát megkaphatják az áruszállító járatok. Ennek ellenére
A további piacvesztés megakadályozása érdekében a Schiphol Group egy összevont (pooling) rendszer tervezetét dolgozta ki, amiben az légi-árufuvarozó ágazat megkapná a résidők 3,5-4 százalékát. Az ágazat arra vár, hogy Cora van Nieuwenhuizen infrastruktúra és vízgazdálkodási miniszter aláírja a holland légiközlekedés átalakításáról szóló memorandumot, ami rendezné a légiszállítmányozás ügyét, és ily módon áttételesen a holland virágkereskedelem jövőjét is. A miniszter a memorandum megalapozásául független tanulmányt készíttetett az ágazatról, ami szerint
Szakértők szerint megoldást jelentene, ha megszüntetnék a közeli, akár vonattal is kényelmesen megközelíthető légijáratokat.
A Schiphol repülőtér azonban nemcsak a résidő-korlátozás miatt van bajban, hanem a környezetvédelmi, illetve nitrogénkibocsátási megszorítások miatt is.
Mindeközben a holland kormány 2021-tól légi-áruszállítmányozási adó bevezetését tervezi, ami szintén hátrányosan érintené a holland dísznövény-szektort.
