0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 6.

CSEBER: Amit minden termelőnek tudnia kell a göngyölegek szakszerű visszagyűjtéséről

A mezőgazdaságban a legnagyobb hulladéktömeget a csomagolóanyagok teszik ki. A kijuttatandó inputanyagok csomagolásai közül a növényvédő szerek hulladékainak visszagyűjtésére kínál lehetőséget Magyarországon a CSEBER Nonprofit Kft.

Szerző: Bidnay Petra

A mezőgazdasági termelés elkerülhetetlen velejárója a különböző növényvédő szerek használata, amely minden szezonban jelentős mennyiségű csomagolóanyag-hulladékot eredményez a gazdaságokban. A gazdálkodók és termelők számára jogszabályi kötelezettségként van előírva a növényvédelmi hulladékok és göngyölegek kezelése, hogy ezek ne a kommunális hulladékba kerüljenek, ne depózzák a telepen, vagy esetleg az erdő szélére dobálják ki.

Magyarországon ezt a folyamatot a Csomagolóeszköz-begyűjtési Rendszer, azaz a CSEBER Nonprofit Kft. koordinálja, amely szervezet 2003-ban kezdte el munkáját. Ekkor hozták létre a növényvédőszer gyártó cégek közösen ezt a rendszert, hogy az általuk forgalmazott szerek csomagolóanyag-kezelési szabályainak eleget tegyenek.

Fotó: Hans , Pixabay

Csak tisztán veszik át

A legfontosabb tudnivaló minden termelő számára, hogy a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag veszélyes hulladéknak minősül mindaddig, amíg azt megfelelő tisztítási eljárással nem kezelik. A csomagolóanyagokat a gyűjtőpontokon csak tisztán veszik át, így a gazdák feladata ezek tisztítása. A legalapvetőbb kezelése a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolóanyagoknak a háromszori öblítéses technológia, mely egy nemzetközileg elfogadott, szabványos eljárás.

Célja, hogy a kiürült csomagolóanyagokból a vegyszermaradványokat eltávolítsuk, így azok újrahasznosíthatóak legyenek. Minden egyes öblítési lépés nem lineárisan, hanem exponenciálisan csökkenti a kannában maradó vegyszer koncentrációját, így a harmadik öblítés után már elenyésző vegyszer marad a csomagolásban.

A vegyszeres kannák öblítése már a vegyszer felhasználásakor megtörténhet, ugyanis a bekeverés után a kiöblítésre használt mosófolyadékot sem szabad bárhova önteni, legegyszerűbb, ha a bekevert vegyszeres tartályba öntik és felhasználják. Ez a lépés kettős haszonnal jár: egyrészt biztosítja, hogy a drága növényvédő szer utolsó cseppje is hasznosuljon, másrészt a csomagolóanyag kikerül a veszélyes hulladék kategóriából, és kezelhető műanyag hulladékká válik.

Szárítás és a tárolás

A tisztítás után a következő kritikus lépés a szárítás és a tárolás. A kimosott kannákat nyitott szájjal, fejjel lefelé kell tartani, amíg teljesen ki nem száradnak, csepegésmentességig. A kupakokat külön kell gyűjteni, mivel ezeknek az anyaga gyakran más, mint a flakoné, emiatt az újrafeldolgozás során más technológiát igényelnek.

Fotó: Th G , Pixabay

Ezek után a gyűjtőpontra szállításig a gazdáknak a göngyölegeket biztonságos, időjárástól védett helyen kell tárolniuk, emellett külön figyelmet igényelnek a csávázószeres zsákok és egyéb flexibilis csomagolóanyagok, mert ezeket nem lehet kimosni, így esetükben a teljes kiürítés az elvárás, nem azok elmosása.

Ezen lépések megtétele után szállíthatja el a felhasználó a csomagolásokat egy tetszőleges visszaváltási pontra, ahol először is szemrevételezik a göngyölegeket, hogy megfelelnek-e minden szempontnak.

Forrás: cseber.hu

Magazin ajánló: