A szomszédos osztrák régió méhészei aggódnak, hogy a környékükön kiirtják az akácot.
Aggodalmuk egy természetvédelmi projekt miatt merült fel, mely tavaly kezdődött. és melyet EU-s és osztrák állami pénzből finanszíroznak.
Osztrák kollégáinknak minden okuk megvan az aggodalomra, hiszen a projektet a jövő évben le kell zárni és az akác irtása már számos területen megtörtént.
Pedig az akác az esetek 60-100%-ában az egyetlen jelentősebb mézforrás errefelé.
Egy pomogyi (parmhageni) méhész, Josef Kotzenmacher, a Fertő-tavi körzetet mezőgazdasági sivatagként írja le, mely szinte csak monokultúrákból áll.
A Fertő-tó környéki méhészeti helyzetet az is súlyosbítja, hogy a repce az itteni területeken 10% alatt van; továbbá a napraforgó többnyire a nyári szárazság miatt nem mézel, vagy eleve kevés nektárt adó fajtából vetik.
50 évvel ezelőtt 20 méhcsalád annyi nektárt gyűjtött ezen a környéken, mint manapság 100. Ennek oka az intenzív mezőgazdaság és nem utolsó sorban a klímaváltozás.
A méhészek felkeresték a projekt vezetőjét, a Burgenlandi Természetvédelmi Egyesület vezetőjét, Klaus Michaleket és elmondták panaszaikat.
A projektvezető azzal igyekszik nyugtatni őket, hogy nem áll rendelkezésre annyi forrás, hogy ki tudnák írtani a környék összes akácát. Ezen kívül a régi akácállományokat meghagyják, amennyiben puffer zónák vannak közöttük és a természetvédelmi területek között. A természetvédelmi területekről azonban vissza fogják szorítani az akácot.
A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó értelmetlen projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.
Lásd még cikkünket: Uniós méhészeti jelentés