0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 14.

Intenzív termesztésben a kókuszrost a válasz

A kókuszrost több szempontból is kitűnik az intenzív termesztés közegei közül. A feldolgozás során előállított frakciók különböző mértékű használata lehetővé teszi az eltérő igényű növénykultúrák vízigényének precíz lekövetését.

A termesztőközegek teljesítményét többféle módon lehet értékelni. Alapvető elvárás a homogén összetétel, a tápoldat felvételére, majd a visszaszáradásra, azaz a folyadék elengedésére való képesség, valamint a levegős környezet biztosítása a gyökér számára. Mindezek mellé felsorakozott a szélsőséges időjárási hatások kezelésére való képesség.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karához tartozó Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kutatásai szerint ugyanis Szeged belvárosa már olyan forró, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki. Hivatalosan igazolt tehát, amit mindennap a bőrünkön érzünk, hogy hazánk klímája egyre jobban a mediterrán irányba tolódik. Hatalmas kihívás lekövetni a szélsőséges hőhullámokat és az utánuk érkező hirtelen fronthatások okozta lehűléseket.

A jó kertész számára a rossz időjárás lehetőség, ugyanis ha a növényállományban le tudjuk reagálni termésvesztés nélkül, akkor cserébe később általában magasabb piaci árakat élvezhetünk. A klímairányítás mellett ehhez a kulcs a közeg reaktivitása. A reaktivitás azt jelenti, hogy egy adott rendszer milyen mértékben és milyen gyorsan válaszol a külső ingerekre vagy hatásokra.

A ter­mesztőközegek esetében a leginkább kézenfekvő lehetőség a vízgazdálkodás szempontjából meghatározó összetevők részarányának változtatása. A megfelelő keverék természetesen az, ami az adott kertész termesztési feltételeihez igazodik.

Az adott növénykultúra vízigénye, az öntözési kapacitás (milyen gyakran és milyen adagokkal tudunk egy-egy szelepen öntözni), a területre eső közegtérfogat – ezek a tényezők alakítják a választandó kiszerelést, a növényhelykiosztást és magát az összetételt. A jó választás jutalma egy olyan közeg, ami szélsőséges időjárásban sem mutatja a túl- vagy alulöntözés tüneteit, és ezáltal folyamatosan ellátja a növényt a szükséges vízzel és tápanyagokkal.

Sokoldalú versenyző

A kókuszrost több szempontból is kitűnik az intenzív termesztés közegei közül. A feldolgozás során előállított frakciók különböző mértékű használata lehetővé teszi az eltérő igényű növénykultúrák vízigényének precíz lekövetését. A szivacsos szerkezetű finom rost a víz, valamint a változatos mikroflóra megtartásáért felel.

Régóta tapasztalt tény, hogy kókuszroston elenyésző mértékben fordulnak elő gyökérbetegségek, ami a természetes formában fellelhető Trichoderma és egyéb gombák, sugárgombák térfoglalásának, valamint az aszpirin egyik alkotóelemeként is ismert szalicilsav jelenlétének is köszönhető. A kókuszrost élő közeg, élethelyet biztosít számos mikrobiális szervezetnek, amelyek együttélése többféle jótékony hatású szerves anyagot, hormont biztosítva elősegíti az egészséges gyökérzet fejlődését.

A kókuszháncs feldarabolásával állítják elő a kókuszchipset, ami a közeg levegőzöttségét hivatott javítani. A chips mérete gyártónként változik. Van, aki a 7-8 milliméteres homogén chipset tartja a legjobbnak, mivel így rendkívül egyöntetű nedvességviszonyok érhetők el egy termesztőtáblán belül. Más gyártók 4-5-féle méretet használnak egy táblán belül, mert ezáltal a gyorsan változó időjáráshoz rugalmasan alkalmazkodó közeget tudnak kínálni.

A szálas rost az előző két főkomponens között hivatott segíteni a kapilláris víz mozgását. High-tech paprika-, uborka- és paradicsomhajtatásban a 70% chipset és 30% finom rostot tartalmazó (ultima vagy 300 típus), mid-tech ter­mesztéskor uborka és paprika számára az 50-50%-os (premium vagy 250 típus) összetétel javasolt.

Általánosságban elmondható, hogy a siker kulcsa az alapanyagok minőségében rejlik. A finom rost szivacsos szerkezete, a por kirostálása, a chipsméretek pontos megléte mind olyan tényezők, amik a gyártási költségben hangsúlyosan megjelennek, de kiváló minőségű, megbízható termesztőközeget eredményeznek.

Megfelel az elvárásoknak

A drénvíz összegyűjtése, kezelése, majd újra felhasználása Hollandiában már évek óta alapvető követelmény. Az ottani rendeletek elsősorban a felszíni vizek védelme miatt fogalmazták meg ezt az elvárást, de gazdasági szempontból is előnyös, hiszen jelentős költségmegtakarítás érhető így el.

Ehhez olyan – immár Magyarországon is elérhető – összetételű termesztőtáblára van szükség, ami kizárja a finom szemcséjű kókuszrost, illetve a kókuszra jellemző, első öntözéseknél megjelenő barnás színanyag kifolyását. A hosszas fejlesztés után piacra került „Clean” termék esetén nincs szükség az első 2-3 hét drénvizének elengedésére.

Megújulás minden téren

A termesztés végén még egy meglepetést rejt a kókuszrost, amit semmi más versenytársa nem mondhat magáénak. A letermett táblákat a forgalmazó visszavásárolja, a feldolgozott nyersanyagot és a fóliát újrahasznosítja környezetbarát módon, számottevően csökkentve a termék ökológiai lábnyomát.

Túlzás nélkül állítható, hogy a kókuszrost olyan termesztőközeg, ami nemcsak szerkezetében, összetételében képes a folyamatos megújulására, hanem megújuló és a termesztés végén újrahasznosított nyersanyagként a környezetbarát termesztést is lehetővé teszi.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: