Amikor Szabó Levente vezérigazgatót arra kértük, hogy elemezze a tavalyi tevékenységüket, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az alapításkori értékek, úgymint a megbízhatóság és a stabilitás, ma is érvényesek. Az eltelt több mint fél évszázad során ezek semmit nem veszítettek jelentőségükből, sőt, egyre nagyobb értékkel bírnak. Emlékeztetett arra, hogy az alapító elnök, Szabó István ezeket az értékeket mennyire fontosnak tartotta, és az utódok ma ezeknek az alapértékeknek a szellemében dolgoznak.
Több mint egy évtizede, hogy megválasztották a KITE Zrt. vezérigazgatójának. Kívülről figyelve az tapasztalható, hogy erősödött a cég nyugalma és eredményessége is.
– Belülről vizsgálva viszont ez egy összetettebb folyamat. Ha konkrétan a 2025-ös gazdálkodást nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy sorozatban ez a negyedik év, amikor a mezőgazdaságnak nincs szerencséje a körülményeket illetően. Ez különösen igaz az éghajlatra, de más szempontból nézve is van igazságtartalma a megállapításnak. Bár 2022 egy szélsőségesen aszályos év volt, melyre a szakmában lévők valamennyien emlékeznek, azonban az egyéb tényezőket is tekintve az akkori helyzet részben kompenzálta önmagát, mert az értékesítési árak nagymértékben növekedtek, és ellensúlyozták a hozamokban történő veszteségeket. Az elmúlt három év nem ugyanezt a folyamatot követte.
A hazai agrárium mely részén látható olyan erőteljes lemaradás, ahol jelentős fejlesztésekre volna szükség?
– Leginkább a szántóföldi növénytermesztés kitett a külső körülményeknek. Az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt az öntözésfejlesztés a legfontosabb termelésstabilizáló tényezővé, sőt, az eredményesség meghatározójává vált. Megítélésem szerint a vízellátás területén sok előrelépés történt az elmúlt években, hiszen több tízezer hektárral növekedett Magyarországon az öntözött területek nagysága. Az is rendkívül fontos, hogy ezek mind-mind korszerű öntözőberendezésekkel valósultak meg. Tény, hogy az öntözésfejlesztés potenciálja további területek bevonását teszi lehetővé, ami a jövőre nézve biztató. Ezt szolgálják a jelenleg is érvényben lévő öntözésfejlesztési támogatások, a termelők részéről pedig erőteljes nyitottság tapasztalható. Amennyiben a főművi fejlesztések nagyobb ütemben megvalósulnak, akkor a magyar öntözésfejlesztés sokkal nagyobb léptékű lehetne, ezt ki kellene használnunk. Az öntözés a mostaninál sokkal gyorsabban is fejlődhetne, mert a rendelkezésre álló vízkapacitás további fejlesztéseket tesz lehetővé. Ismerjük a hazai vízellátó rendszert, annak a korlátait, éppen ezért ezen a területen is további korszerűsítések szükségesek. De akadnak olyan területek, amelyek az öntözésfejlesztés lehetőségei alól kiesnek.
Amikor a mezőgazdaság kapcsán összehasonlításokat teszünk, akkor sokszor az 1980-as évek közepét vesszük alapul. Ehhez képest hol tart ma a magyar mezőgazdaság?
– Érzékeljük, hogy a saját partnerkörünkben sok termelő már a világ legkorszerűbb technológiáit alkalmazza. Ez azt bizonyítja, hogy a hazai mezőgazdaság egy része már nem a ’80-as évek szintjén gazdálkodik, hanem előrelépett. Főként akkor igaz ez, ha a gazdálkodás intenzitását vizsgáljuk. Ebben az esetben kijelenthető, hogy gazdálkodóink egy része Európa élvonalába tartozik.
Nézzük konkrétan a KITE Zrt.-t! Az adatok milyen változást tükröznek?
– A partnerszámunk és az általuk megművelt terület nagysága egyaránt növekedést bizonyít. A KITE-vel kapcsolatban álló minősített partnereink száma meghaladja a 14 ezret, az általuk művelt terület a magyarországi szántóterület mintegy 60 százalékát teszi ki.
Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy hány gazdálkodó kapcsolódott be valamilyen formában a precíziós gazdálkodásba, megállapítható, hogy már több mint egymillió hektáron alkalmaznak korszerű, modern termesztéstechnológiai megoldásokat.
