A sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) erős szárú, tüskés levelű egynyári faj. Élénk narancsszínű, sárga vagy piros virágai adják díszítő és fűszernövényként a legnagyobb értékét. A virágszirmokat gyakran „hamis sáfrányként” ismerik a konyhában, mivel a sáfrányhoz hasonlóan természetesen színezik az ételeket.
Már néhány csipet szekliceszirom aranysárga árnyalatot ad rizseknek, kuszkusznak, leveseknek vagy raguknak. A mediterrán konyhában gyakran kerül paellába vagy zöldséges egytálételekbe, míg a magyar konyhában fűszerkeverékekben fordul elő dekoratív, színfokozó szerepben.
A magból sajtolt szekliceolaj világos színű, semleges ízű, telítetlen zsírsavakban gazdag. Hidegen sajtolt formában salátaöntetekhez, zöldségekhez, halakhoz, hidegtálakhoz ajánlott, enyhén diós jellegű aromája pedig finoman kiegészíti a friss összetevőket. A modern éttermekben egyre gyakrabban használják „befejező olajként” krémlevesek és grillezett zöldségek megkoronázására.
Az élő kerítés
A növény nemcsak a konyhában értékes, kertészeti szerepe is figyelemre méltó. A sáfrányos szeklice rendkívül szúrós leveleket és oldalhajtásokat fejleszt, amelyek természetes „élő kerítésként” működnek. Emiatt sok kertben zöldségágyások köré ültetik, mert a tövises, sűrű növényzet visszatartja a macskákat, kutyákat és bizonyos vadállatokat is. Emellett jó szélfogó és kiváló méhlegelő, amely több beporzót vonz a kertbe. Szárazságtűrése miatt kevés gondozást igényel, így szegélynövényként is jól beválik.
Szerző: Almásy-Balla Orsolya
