0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 20.

Hazai pályán hirdetett agrárprogramot Lázár János

Egyebek mellett a közétkeztetés agrárkamara, és a teljes vízügyi ágazat agrárirányítás alá szervezését is javasolta Lázár János, mini agrárprogramnak is beillő javaslatainak ismertetésekor.

Rövid helyzetértkelés után több javaslatot is megfogalmazott a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által szervezett AgroMOVE – merre tovább a szántóföldön címmel szervezett konferencián Lázár János építési és közlekedési miniszter, a céget működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke. Mindenekelőtt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy részben házigazdaként, részben pedig a téma iránt elfogult, érdekeltséggel rendelkező országgyűlési képviselőként oszt meg néhány gondolatot.

Javaslatainak megfogalmazásakor abból indult ki, hogy ha készterméket, annak az importnak a „haszontartalma” lényegesen magasabb, mint az alapanyagé – ezért fontos az élelmiszeripar fejlesztése. Mint leszögezte, az elmúlt 16 évről az agrárium és az agrártárca teljesítményéről elismeréssel kell szólni, mert ma már sokan elfelejtették azt, hogy 2010-ben egy 20 százalékos termeléscsökkenés után vették át a kormányzást.

Eredményes agrártárca, növekvő kibocsátás

Ezt a folyamatot sikerült megfordítani, és ma Magyarországon a kibocsátás folyamatosan növekszik, költségben és technológiában pedig az alapanyag-termesztésben a magyar agrárium európai szinten van.

A magyar mezőgazdaság mostanra érte utol magát, most azonban teljesen új kihívásokkal kell szembenézni. Az ágazatot húzta az a növekedés, ami az országban volt, most viszont az kérdés, hogy a vidék tudja-e húzni a növekedést.

Szerinte

ha a Covid alatt nem csak a személyforgalmat, hanem az áruforgalmat is korlátozták volna, akár csak 72 órára, akkor Magyarország ellátása lényegében veszélybe került volna az élelmiszer-import korlátozása miatt.

Abból kell kiindulni, hogy a vidéki, agráriumban érdekelt társadalmi csoportoknak, az a közös érdeke, hogy ezt az ágazatot stratégiai ágazattá tegye, a szuverenitás, az önellátás ágazatává tegye – fogalmazott. Ennek hiányában, vagyis, ha csak agrárszektorról beszélünk, ha csak egy tárca problémájáról beszélünk, akkor ennek az ágazatnak a kiáltásai nem túl biztatóak.

Önmagában a szakpolitika nem lehet sikeres, de ha a szakpolitikából társadalompolitika lesz, az adja meg a lehetőségét, hogy a vidéken élő és az ágazatban dolgozó emberek boldoguljanak. A jelenlegi helyzetben a vidéki lét nem vonzó, amit azzal a példával illusztrált, hogy Békés megyében a lakosság 360 ezerről, 300 ezerre csökkent. Az a kérdés, hogy az a társadalom érdeke, hogy innen a fiatalok elmenjenek nagyobb városokba, és legyen belőlük az ipari vagy szolgálatás-szektorban dolgozó ember, vagy inkább a vidék megerősítése a társadalmi érdek Magyarországon? – vetette fel. Szerinte az az országnak a jó, ha a kisvárosokban, vagy falvakban élő fiatalok is kapnak boldogulási lehetőséget. Erre jó eszköz volt, hogy vidéki városokból ipari – elsősorban autóipari – cerntrum lett, de szerinte ezt meg lehetne csinálni az élelmiszeriparral is.

Fontos annak a felismerése, hogy

nem agrárpolitikára van szükség, hanem vidékfejlesztési politikára.

Már csak azért sem, mert az agrártárca önmagában soha nem lesz elég erős egy kormányon belül, hogy ennek az érdeknek érvényt tudjon szerezni.

Egyébként a gazdasági előforrásokért folytatott harcban önmagában az agrártárcák Európában már sehol nem elég erősek – tette hozzá, pontosítva, hogy az az érdekük, hogy mindenkit integráljanak, aki az agráriumban bármilyen formában is érdekelt az értékláncban.

Illusztráció
forrás: mmg archív/Csatlós Norbert
Forrás: magyarmezogazdasag.hu