A budapesti rendezvényt Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára nyitotta meg, előadásával egyfajta összefoglalót adva a következő időszak agráriumát jellemző legfőbb témákról. Mint mondta, a következő éveket a stabilitásra, illetve a megújulás elősegítésére irányuló törekvések alapjaiban határozzák majd meg. „Az ágazat szereplői rengeteg szabály gyűrűjében próbálnak talpon maradni és előbbre lépni, éppen ezért a szabályozással kapcsolatos kérdések alapvető fontosságúak” – magyarázta az államtitkár, aki ennek kapcsán emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly elfogadott egy, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvénytervezetet, mely teljesen megújuló szemléletet követve nyit új lehetőségeket a magyar mezőgazdasági szereplő számára. Hasonló lépések várhatók a földdel összefüggő szabályrendszerek esetében is.
„Felszámoljuk a birtokpolitikában évtizedek óta jelen lévő, versenyképességet gátló béklyókat. Ehhez elkészült egy szabályozó rendszer, melyet reményeink szerint tavasszal el is fogad majd az Országgyűlés”– folytatta Feldman Zsolt. Emellett beszélt arról is, hogy az agráradózás megreformálására is nagy hangsúlyt fektetnek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve dolgoznak egy korszerű szabályrendszer kidolgozásán, mely egyszerűbb, érthetőbb és „tisztább” viszonyrendszert ad majd. Az államtitkár emlékeztette a hallgatóságot arra is, hogy tavaly mintegy 800 milliárdnyi agrártámogatást fizetettek ki, illetve elmondta azt is, hogy 2014 és 2020 között 200 milliárd forint értékben születtek támogató döntések beruházási projektekhez – jelentős részben élelmiszerfeldolgozás, állattenyésztés s a többi közt kertészet területen – kapcsolódóan.
Ezek többségének megvalósítása jelenleg zajlik. „A bankok közreműködésével a hitelek mögé 80%-os kamattámogatást tudtunk adni annak érdekében, hogy ösztönözzük a további fejlesztéseket és beruházásokat. Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az Európai Unió 2021 utáni közös agrárpolitikája számos szakmai kihívást jelent majd gazdálkodói és programalkotói szempontból is.
Szavai szerint, ha 20%-nál nagyobb mértékben csökkennek az agrártámogatások, illetve érvénybe lépnek a megemelt környezetvédelmi többletköltségek, az távolról sem jelentene ideális helyzetet, éppen ezért fontos célja a költségvetésről szóló megállapodásnak a versenyképesség és a fenntarthatóság egyensúlyának megtalálása.
A rendezvény megnyitóján Süle Katalin, a NAK alelnöke is felszólalt. A többi közt elmondta, a kamra kiemelt feladata, hogy segítse a tudás- és információátadást, éppen ezért
Mindemellett örömének adott hangot, miszerint több szektorban – például a húsmarha-, illetve kecsketenyésztők körében – is egyértelműen emelkedik a fiatal gazdák száma. Hozzátette, a jövő gazdanemzedéke versenyképességének erősítése érdekében az Agrárminisztériummal együttműködve igyekszenek mindent megtenni.
