A fórum előadásai rámutattak: a biológiailag lebomló (vagy, mint ahogyan az kiderült, helyesebben bontható) anyagok, a biomassza-alapú körforgásos gazdálkodás, az új uniós szabályozások és a fogyasztói elvárások egyaránt meghatározzák a jövő csomagolási megoldásait.
Csomagolásügyi fejlesztések
Kugler Balázs, az Inno-Comp projekt- és marketingmenedzsere a biológiai úton lebomló csomagolóanyagok fejlesztéséről beszélt. A vállalat két csomagolóüzemet működtet, központja Tiszaújvárosban található, és mintegy 130 ezer tonnás gyártási kapacitással rendelkezik. A csomagolóiparban viszonylag új szereplőként mintegy tíz éve kezdtek lebomló termékek fejlesztésébe. A biológiailag lebomló polimerek, például ásványi anyagokkal töltött polipropilén-alapú anyagok vagy farost-erősített kompozitok nemcsak a csomagolóiparban, hanem például az autóiparban is alkalmazhatók. A fejlesztések között fóliajellegű termékek – akár 12 mikron vastagságú csomagolófóliák és ruhatároló zsákok – is szerepelnek.
Szabályozások tengerén
A szabályozási környezet változásait Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója ismertette. Mint mondta, két nap is kevés lenne az aktualitások ecsetelésére, de közben kitért arra: a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról szóló uniós rendelet (PPWR) 2025 januárjában jelent meg, és 2026 augusztusától alkalmazandó. A szabályozás többek között a hulladékmegelőzésre, az újrahasználatra és az újrafeldolgozásra helyezi a hangsúlyt. A szakember szerint a fenntarthatósági célokat komplex módon szabad értelmezni: fontos, hogy az egyes szabályozások erősítsék, ne pedig gyengítsék egymást. Kiemelte, hogy az újratölthető csomagolások aránya például a HORECA szektorban jelenleg mindössze 0,1 százalék, miközben ezek rendszerszintű bevezetése több éves tervezést igényel.
A csomagolást érintő fogalmak pontos meghatározása rendkívül fontos
Az alternatív anyagok között a bioműanyagok is fontos szerepet kaphatnak – hangsúlyozta Dr. Alexa László, a Profikomp Environmental Technologies vezérigazgatója. Szerinte a „biológiailag bontható” kifejezés pontosabb, mint a „lebomló”, hiszen ezek az anyagok meghatározott körülmények között bomlanak le. A cég laboratóriumi vizsgálatokkal igazolta, hogy a bioműanyagok komposztálhatóak, és megfelelő körülmények között biológiai úton lebomlanak. A biomassza-alapú körforgásos gazdaság jelentős potenciállal bír: Magyarországon évente mintegy 30 millió tonna mezőgazdasági melléktermék, több millió tonna biohulladék és élelmiszer-hulladék keletkezik, amelyekből akár 15–20 ezer tonna foszfor is visszanyerhető lenne.
A csomagolás kérdése az e-kereskedelemben is egyre fontosabb. A gyorsan növekvő online kereskedelemben gyakori probléma a túlméretezett csomagolás, a felesleges töltőanyag és a logisztikai biztonság miatti „túlbiztosított” csomagolás. A szakértők szerint a megoldás a csomagolási méretek optimalizálása, az újrahasználható anyagok alkalmazása és a logisztikai folyamatok tudatos tervezése lehet.
Zöldre mosás – ne beszéljünk zöldségeket
A konferencián a „greenwashing” jelensége is szóba került. Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára arra figyelmeztetett: a fenntarthatósági állítások csak akkor hitelesek, ha pontosak, bizonyíthatók és egyértelműek. A „zöld” jelölések – például az újrahasznosítható vagy komposztálható megjelölések – gyakran félrevezetők lehetnek, ha nem tisztázott, milyen feltételek mellett teljesülnek.
A műanyagok újrahasznosításáról Dr. Ronkay Ferenc, a Jász-Plasztik Kft. anyagfejlesztési csoportvezetője beszélt. Előadásában rámutatott, hogy a PET-palackok visszagyűjtése a visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésével jelentősen javult: 2025-ben már közel teljes arányban visszakerülnek az automatákba. Ugyanakkor a műanyag hulladék kezelése továbbra is komoly kihívás, hiszen például a Duna naponta mintegy három tonna műanyaghulladékot szállít.
A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a csomagolási rendszerek átalakítása nem egyetlen technológia vagy anyag kérdése. A fenntartható megoldásokhoz innovációra, hatékony szabályozásra és a fogyasztók tudatos döntéseire egyaránt szükség van. A fórumot kerekasztal-beszélgetés zárta, mely során Höflinger Norbert, a VOSZ Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási szekciójának elnöke, Horváth István, a Holofon Zrt. tulajdonosa, Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint Dr. Aleksza László, a Profikomp Környezettechnika Zrt. vezérigazgatója osztották meg gondolataikat.
A teljes fórumcikket a Magyar Mezőgazdaság hetilap 13. lapszámában olvashatják!
