Először a rügyeket odvasítják ki, majd a levelek, a bimbók és a virágok megrágásával és összesodrásával okoznak számottevő kárt.
Az egy tápnövényűek közül az almában a bimbólikasztó bogár kártétele is a rügyek kirágásából áll kora tavasszal. Egyes bimbók még a virágzás végére sem nyílnak ki, megduzzadnak, de nem fejlődik belőlük virág. Szétbontva sárgás színű lárvát, illetve később már bábot találunk bennük. Általában az erdőkhöz közeli gyümölcsösökben károsít nagyobb mértékben a bimbólikasztó. Az avarban telelő mintegy 0,5 cm nagyságú, barnás színű, az almafa kérgével csaknem egybeolvadó ormányosbogarak a fák fakadásának idején jönnek elő, és tojásaikat a bimbókezdeményekben helyezik el.
Kezdetben, a hűvös napokon csak mászkálnak az ágakon és a rügyek környékén, és amikor a hőmérséklet 14 °C fölé emelkedik, már repülnek. Az áttelelt bogarak 8-10 napig érési táplálkozást folytatnak, ilyenkor furkálják a duzzadt rügyeket. Rágásuk nyomán a rügyön, később a bimbókon kerek lyuk marad vissza. Az ezt követő és néhány napig tartó erőteljes rajzást követően egy-egy bimbóba mindig csak egyetlen tojást raknak a nőstények. A lárvák táplálkozása következtében a bimbó fejlődése megáll.
A 6-8 napig tartó bábállapot után a károsított bimbókban kifejlődött új bogarak május közepétől a bimbók falán rágott 1,5-2 mm-es lyukon át távoznak, így teljes fejlődésükhöz 27-38 nap szükséges. Az új bogarak a leveleken, a gyümölcsökön folytatnak érési táplálkozást, majd nyári álomba merülnek és szeptember–október folyamán vonulnak végleges telelőhelyükre. A fák repedéseit, száraz helyeket, kövek alját keresik fel, ahol dermedt állapotban töltik a telet. A kémiai védekezés csak akkor indokolt, ha a bogarak tömegesen jelennek meg. A permetezést a virágbimbók duzzadásakor, egérfül állapotban kell elvégezni és célzottan a bogarak ellen irányuljon (a virágokat és a méheket ne érje a permetlé). A kezelésre kora reggel vagy késő délután, szélcsendes időben kerüljön sor.
A körte-rügyfúró bogár a körtefák gyakori kártevője. Az imágó ormányával együtt 4-4,5 mm hosszú. Jellemző rá a szárnyfedőket keresztező világos harántsáv. Elterjedési területe kisebb, mint a bimbólikasztó bogáré. Károsítása következtében a fertőzött termőrügyek nem fakadnak ki. Áprilistól a rügy oldalán kerek lyuk látható, ahol a bogár távozott a kártétel helyéről. Évente egy nemzedéke fejlődik. A kártevő a rügy belsejében telel át részben tojás, részben lárva állapotban. A lárva február közepétől, de legkésőbb márciustól a rügyek belsejében rág. Elvirágzás után eléri teljes fejlettségét, majd április közepétől május első feléig alakul át bábbá.
