A közelmúlt tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a szektort már nem csak a kereslet és kínálat egyensúlya, hanem a sokszor váratlan geopolitikai feszültségek, a háborúk, a szélsőséges időjárás és a piaci hangulat is mozgatja. A nehézségekkel szembeni alkalmazkodóképességhez pedig stratégiai válaszokat kell adnia az ágazatnak, ha meg akarja őrizni versenyképességét.

Egyértelművé vált, hogy a környezeti kihívások rendszerszintű válaszokat követelnek. Megdöbbentő tény, hogy az elmúlt öt évben egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzott a földekről, akkora volt az aszály a hazai mezőgazdaságban.

A K&H tavaszi Agrár Klubján elhangzottak szerint már több mint 76 helyszínen, 4100 hektáron valósult meg jelentős mennyiségű vízgyűjtés és tározás a Vizet a tájba program keretében. A rendezvényen leszögezték, hogy a hazai agráriumnak a klímaválság elleni küzdelem már jóideje nem pusztán opció, hanem a termelésbiztonság alapja. Az is elhangzott az Agrár Klubban, hogy a jövőbeli siker kulcsa nem a válságkezelésben rejlik, hanem a krízisek elkerülésében, amit folyamatos, tudatos hatékonyságnöveléssel lehet csak elérni.

Az agrárszakértői konszenzus szerint a hatékonyságot az adatvezérelt döntéshozatalra és a mesterséges intelligenciára támaszkodva érdemes növelni. Az új irány érinti az állategészségügyet és az élelmiszerlánc-biztonságot is, ahol a digitalizáció már most a megelőzés alapjává vált.

„A magyar gazdaságok hosszútávú profitabilitása a tudatos és folyamatos hatékonyságnövelésen, a termelésbiztonság erősítésén, a tudatos likviditás menedzsmenten és a beruházási források bölcs felhasználásán múlik, amelyhez a hazai támogatási rendszer biztos hátteret nyújt a változó körülmények között is” – összegezte az Agrár Klubbon elhangzottakat Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.