0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 3.

Szinte leállt a juhexport, de az ágazat át fogja vészelni a kiesést

A jelenlegi koronavírus-járvány pillanatok alatt változtatta meg a világot, mely átírja az ágazatokon belüli eddig fennálló struktúrát is, de a reakcióidő és az átszervezés jelentősen segíti átvészelni ezt a válságidőszakot. Ennek mikéntjéről és a juhágazat jövőjéről mondta el véleményét Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója, aki bárány, birka és borjú feldolgozásával foglalkozik.

Az 1992-ben alapított cégnek a több mint 1 milliárdos bevételét 60 százalékban belföldi eladás, 40 százalékban pedig export teszi ki. Nem utolsó sorban pedig a hazai bárányhús-fogyasztásnak a 60-65 százalékát a Kapos Ternero Kft. biztosítja.

A rendszerváltáskor a juhágazat minden korábbi jelentős piacát elveszítette az olaszországit kivéve, napjainkban is négy nagy olasz kereskedő vásárolja fel a hazai árualap jelentős hányadat.

A járványügyi helyzet azonban ezt a fix piacot gyökerestül megváltoztathatja.

– Borzasztó hatások érik jelenleg az ágazatot. Itt a húsvéti szezon kiszállítási időszaka, és jó esetben néhány kamion hagyta el az országot. A legtöbb forgalmazó vagy nem tudott feladni árut, vagy meg sem próbálta elindítani a kamionokat – mondja Juhász Pál.

Az eddigi rendelet értelmében a magyar kamionsofőr kiszállíthatja az árut és hazatérhet, viszont utána két hét kötelező karanténba kell vonulnia, ami munkaerő-kieséssel jár.

Az operatív törzs által napokban módosított rendelt értelmében viszont, a sofőr miután hazatért, nem köteles megkezdenie a kéthetes karantént, abban az esetben, ha a sofőr egészségesnek érzi magát, és a munkaadója is írásban nyilatkozik arról, hogy egészségileg alkalmasnak tartja a következő kiszállításra.

A nyilatkozat benyújtásával, és a helyileg illetékes járási ÁNTSZ engedélyével a 14 nap karantén-kötelezettségi idő előtt a munkavállaló újra munkába állhat.

– Mi jelenleg négy országban nem tudunk kiszállítani. Japánba 8 éve szállítunk, a március eleji szállítmányt még fogadták, utána viszont a turistaforgalom abszolút hiányára hivatkozva, az ország a további szállítmányokat lemondta. Így történt ez az osztrák, szlovén és cseh vevőink esetében is. Szerencsére a belföldi forgalmunk viszont szárnyal. A hazai kiskereskedelmi láncok megrendelései már most azt eredményezték, hogy a húsvéti szezon 150 százalékkal felülmúlja a karácsonyi időszakot.

Globálisan egyelőre nem kell számolni juh- és bárányhús áruhiánnyal, ugyanis Ausztrália és Új-Zéland, a világ két legnagyobb exportőre jelentősen meghatározzák a teljes körű ellátást.

Hozzá kell tenni, hogy a „kontinens-ország” az elmúlt 5 évben csökkentette a termelését, miután a hosszan tartó aszályos időszak és tűzvészek megtizedelték az állományt, Új-Zéland pedig megkapta Kínától a juhhúsra vonatkozó vámmentességet, értelemszerűen ezért teljesen kilépett az európai piacról.

Vagyis a későbbiekben viszont árualap-csökkenés várható világszinten. Ennek azért van relevanciája a koronavírus-járvány kapcsán, mert bár a fogyasztói szokások vélhetően nem változnak a későbbiekben, gazdasági oldalról a fizetőképesség alakulása viszont további kérdéseket felvet a piacra és az árualapra való tekintettel.

Juhász Pál véleménye szerint a vágóhidak és feldolgozók leállásával nem kell számolni, amíg további hangsúlyos korlátozási intézkedések nem lépnek érvénybe, ami ellehetetlenítené a gyártást vagy a munkába menetelt.

– A piac biztosított lesz a feldolgozók számára. Meggyőződésem, hogy a piaci anomáliát kormányzati segítséggel meg fogjuk oldani, mivel enni kell az embereknek, az élő-állatot továbbra is el kell adni, és vélhetően minden visszazökken az eredeti kerékvágásba, hacsak nem rosszabbodik vagy húzódik el a járványhelyzet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu