A Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet (WUR) azt vizsgálja, hogyan tehető hatékonyabbá az üvegházi kertészetben alkalmazott betakarító robotok fejlesztése szimulációs technológiák segítségével.
A kutatás középpontjában egy olyan digitális üvegházi környezet létrehozása áll, ahol a robotok és a paradicsomnövények valósághű kölcsönhatásba lépnek egymással – írja a hortoinfo.es.

A kutatók szerint a valós környezetben történő tesztelés komoly kihívásokat jelent, mivel a növények folyamatosan növekednek, a környezeti feltételek változnak, és minden betakarítás módosítja az üvegház állapotát. Emiatt nehéz azonos körülmények között megismételni a kísérleteket.
A projekt különlegessége, hogy több tudományterület együttműködésére épül. A robotika, a növényélettan, a szimuláció és a 3D modellezés szakértői közösen dolgoznak azon, hogy ne csak a robot mozgását, hanem a növények szerkezetét, változékonyságát és fizikai tulajdonságait is pontosan modellezzék.
Széles skálájú, élethű modellek
A növénymodellek valós méréseken alapulnak: a kutatók konkrét paradicsomnövényeket vizsgálnak, majd ezeket virtuálisan rekonstruálják.

Fotó: davehan2016, Pixabay
A különböző paraméterek – például a növény magassága, a levelek elhelyezkedése vagy a termések pozíciója – változtatásával széles skálájú, élethű modellek hozhatók létre. Ez lehetővé teszi olyan helyzetek tesztelését is, amikor a termések nehezen hozzáférhetők, ami a robotok számára külön kihívást jelent.
A szimulációt ipari együttműködésben alkalmazzák: egy technológiai vállalat és leányvállalata paradicsombetakarító robot fejlesztésén dolgozik.
A projekt 2024 májusában indult, és azóta már működő szimulációs környezet jött létre. A rendszer nemcsak modellezésre alkalmas, hanem úgynevezett szintetikus adatokat is generál, amelyeket felismerő algoritmusok betanítására használnak. A jelenlegi fejlesztési szakasz célja a tesztelési folyamat további automatizálása és a robot–növény interakció finomítása.
A kutatás rávilágít arra, hogy a szimuláció új lehetőségeket nyithat meg az üvegházi kertészetben, ahol a biológiai változékonyság és a folyamatosan változó környezet eddig jelentősen megnehezítette az innovációt.



