Ugyanakkor a feldolgozóipar külföldön és speciális szegmensekben – például a rituális vágásokban – stabil pozíciókat épített ki. A Kapos Ternero Kft. volt tulajdonosa, jelenlegi szaktanácsadója, Juhász Pál az ágazat helyzete, lehetőségei kapcsán a hazai fogyasztást befolyásoló tényezőkről is szólt húsvét előtti beszélgetésünkben.

A Kapos Ternero Kft. bárány, birka és borjú vágására és húsfeldolgozására szakosodott. Az üzem Magyarország legnagyobb juhvágási kapacitásával rendelkezik: éves szinten 25-30 ezer állat feldolgozását végzi, miközben a technológiai háttér akár 80 ezret is lehetővé tenne. A vállalat saját állattartás helyett beszállítói hálózatra támaszkodik. A vágóhíd működését úgynevezett „puffer” istálló segíti, amely mintegy 600 bárány egyidejű elhelyezésére alkalmas. Ennek elsődleges célja a folyamatos alapanyag-ellátás biztosítása és a rugalmas piaci kiszolgálás, ami különösen fontos az erősen szezonális és exportorientált ágazatban.

Ez nemcsak a logisztikai és eltarthatósági szempontok miatt előnyös, hanem a fogyasztói igények változására adott válaszként is értelmezhető.

A minőségbiztosítás és a speciális piaci igények kiszolgálása kiemelt szerepet kap a működésben. Az üzem rendelkezik halal és kóser rituális vágási tanúsítással. Emellett bio minősítésű állatok bérfeldolgozását is végzik, ami tovább szélesíti a piaci lehetőségeket. Több termékük elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy minősítést, amely a hazai piacon a minőségi kategóriában való pozicionálást erősíti.

A vállalat fejlődéstörténete jól tükrözi a hazai agrárgazdaság átalakulását. Juhász Pál vezetésével a cég 1992-ben, a rendszerváltás után jött létre. Az alapítók eredetileg kutatás-fejlesztésben dolgoztak, azonban az intézményi háttér megszűnésével a piaci működés irányába kellett fordulniuk. A kezdeti bérfeldolgozást fokozatos kapacitásépítés követte: a telephely fejlesztése lépésről lépésre, saját forrásokra támaszkodva valósult meg. Bár az üzem nem klasszikus zöldmezős beruházásként jött létre, folyamatos bővítéssel és technológiai fejlesztésekkel mára országos jelentőségű feldolgozóvá vált.

Átalakulás előtt

A hazai juhágazat fejlődése elmaradt más állattenyésztési ágazatokétól. Míg a sertés-, baromfi- és részben a tejágazat az elmúlt évtizedekben intenzív technológiai és szervezeti modernizáción ment keresztül, addig a juhászatban ez a folyamat csak korlátozottan valósult meg. A lemaradás hátterében több, egymással összefüggő tényező áll.

A munkaerőhiány és a szakképzés gyengesége tovább nehezíti a helyzetet a jelentős élőmunka-igényű ágazatban. Juhász Pál szerint mindezek ellenére a juhágazat piaci potenciálja kedvező. A legelő állatok szerepe a fenntartható mezőgazdaságban felértékelődik: a juh olyan körülmények között is hasznosítja a gyepterületeket, ahol más haszonállat nem, így hozzájárul a tájfenntartáshoz és a biodiverzitás megőrzéséhez. Ez pedig hosszabb távon akár gazdasági előnnyé is válhat.

A termelési szerkezet jelentős átalakulás előtt áll. A nagyobb, 1000-1500 anyajuh feletti állományok esetében elkerülhetetlen a technológiai korszerűsítés és az intenzívebb tartási rendszerek bevezetése, beleértve a korszerű húsfajták és terminálkosok alkalmazását is. Ezek a gazdaságok képesek lehetnek a piaci igényekhez igazodó, egységes minőségű árualap előállítására. Ezzel szemben a kisebb családi gazdaságok nagy része nem rendelkezik elegendő erőforrással a szükséges fejlesztésekhez, így esetükben a jövedelemkiegészítő termelés vagy a fokozatos visszaszorulás válhat jellemzővé.