Szerző: Waum Konrád Hunor

Az erdélyi mezőgazdasági területeken jelenleg összességében kedvező a növényvédelmi helyzet. A szakmai megfigyelések szerint az időjárás alakulása – különösen a hidegebb éjszakák és a mérsékelt nappali felmelegedés – nem kedvezett a kártevők és kórokozók tömeges felszaporodásának. Ennek köszönhetően a fertőzési nyomás alacsony maradt, ami stabil alapot ad a tavaszi fejlődéshez. Ugyanakkor egy tartósabb felmelegedés esetén a kártevők gyors aktivizálódása várható.

A hangsúly elsősorban a szárormányosok jelenlétének követésén volt, amihez sárga ragacsos csapdákat alkalmaztak, és amelynek élénk színe vonzza a repce kártevőit, így a ragadós felületre rátapadva lehetővé teszi a megjelenésük és felszaporodásuk folyamatos nyomon követését. A repceállományokban a szárormányosok mellett a repcefénybogár megjelenése is várható, amely a következő hetekben meghatározó kártevővé válhat. A nappali felmelegedés hatására egyes esetekben már figyelmeztető jelzések is kiadásra kerültek, ugyanakkor a mezei rágcsálók kártétele továbbra is alacsony szinten maradt.

A kalászosok – búza és árpa – esetében is kedvező a helyzet. Csak elszórtan jelentek meg levélbetegségek, illetve levéltetvek, és ezek sem értek el olyan mértéket, amely azonnali beavatkozást igényelne. Ennek ellenére a szakemberek kiemelik, hogy a rendszeres megfigyelés elengedhetetlen minden gazdaságban.

A lucerna és más évelő takarmánynövények esetében szintén alacsony a kórokozók és kártevők nyomása, bár idősebb állományokban helyenként erősebb rágcsálókárt észleltek. A gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben a metszési munkák és a nyugalmi időszakban végzett kezelések kulcsszerepet játszanak a későbbi fertőzések megelőzésében.

Ezzel párhuzamosan zajlik a tavaszi vetések talaj-előkészítése is.

Az erdélyi térségben 2026 tavaszán a talajállapot vegyes képet mutat: míg a Székelyföld egyes magasabban fekvő területein (Hargita, Kovászna megye) a téli csapadék és a hótakaró kedvezően járult hozzá a talajnedvesség feltöltődéséhez, addig az alacsonyabban fekvő régiókban – különösen Maros és Kolozs megye egyes részein – több helyen vízhiányos indulás tapasztalható. Ez a különbség már most hatással van a növényállományok fejlődésére: a jobb vízellátottságú területeken egyenletesebb a kelés és a korai fejlődés, míg a szárazabb zónákban vontatottabb növekedés figyelhető meg, ami a tavaszi csapadék mennyiségét kulcstényezővé teszi a következő hetekben.

A jelenlegi helyzet tehát kedvező, de nem ad okot hátradőlésre. A következő hetek időjárása gyors változásokat hozhat, ezért a gazdáknak továbbra is figyelemmel kell kísérniük az állományok állapotát, és csak indokolt esetben beavatkozniuk.

Waum Konrád Hunor