Ideje, hogy elismerjük az antropogén hangokat a globális változás egyik fő összetevőjeként mind városi, mind vidéki környezetben, habár a sokkal égetőbb problémák -mint például a szén-dioxid- és metánfelhalmozódás- mellett jóval kevesebb figyelmet kap.
A hangok fontosak az állatvilág számára. De csak a természetesek. Mint például egy lepke szárnycsapása. Vagy egy egér motyorgása. A szaporodóhely lefoglalása, a különböző nemű egyedek egymásra találása, a kommunikáció, a táplálékszerzés, vagy éppen az önvédelem, hangok útján történik.
Az antropogén zajok megzavarják ezeket a funkciókat. Néhány tanulmány tapasztalatait figyelembe véve tudunk már egyet és mást arról, hogyan hat a zajszennyezés az egyes fajokra, azzal kapcsolatban viszont sokkal hiányosabbak az információink, hogyan hat a fajok közötti kölcsönhatásokra, milyen hatása lesz a kiterjedtebb közösségekre, illetve hogyan fog továbbhullámozni ez az egész ökoszisztémán.
A szójabab, a szójabab-levéltetű és a katicabogár esete
Egy, az Ecology and Evolution-ban publikált kutatás a zajszennyezés következményeit vizsgálta ezekre a fajokra, ami azért érdekes, mert a korábbi kutatások elsősorban gerincesekre fókuszáltak, illetve olyan állatokra, akik főképp sötétben vadásznak, és feltétlenül szükséges számukra a megfelelő hallás.
A zajszennyezés negatív hatása ezen állatok táplálékszerzésére, szaporodására, közérzetére nem csak feltevés, hanem tény. De mi a helyzet a rovarokkal? Például a katicabogarakkal, akik mellesleg feltételezhetően túlnyomórészt vizuálisan gyűjtik az információikat leendő áldozataikról, a levéltetvekről.
Kedves emberek! Zajban nem tudunk dolgozni.
Üdv: a katicabogarak
A kutatók különféle emberi zajoknak (az AC/DC Back in Black című dala, egy klasszikus countryzenei válogatásalbum, egy népszerű rockzenei válogatásalbum, egy brit folk-punk zenekar zenéje, a Warblefly egyik albuma, valamint 17 ipari és városi zaj egyvelege) tették ki a vizsgált élőlényeket, 95-100 dB-es hangerő mellett, két hetes időszakokban. Illetve mindig volt kontrollcsoport, akik hangmentes helyen voltak, egyébként ugyanolyan feltételek mellett. A szójabab palántákat 15 cm-es korukban tették a vizsgálókamrába, egyenként 50 levéltetvet telepítettek rájuk, és egy katicabogárlárvát kaptak úgymond szövetségesként.
A kutatók megállapítása szerint a hangok közvetlenül nem befolyásolták a szójabab növényeket. A levéltetűfogyasztásban azonban szignifikáns különbség volt a különböző kezelési típusok között. Az antropogén hang rockzene, és a városi zajok formájában csökkentette a katicabogár hatékonyságát, míg a country zene, és a Warblefly együttes zenéje nem befolyásolták a predációs arányokat ugyanolyan hangerőn, mint a Back in Black , a hard rock mix és a városi hangkezelések hatottak.
Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy ha a katicabogarak választhatnának, nem szeretnének rockzenét, és városi-ipari zajokat hallgatni. Talán mást sem. Mivel a hangmentes helyen tartózkodó katicabogarak jelenléte szignifikánsan csökkentette a levéltetvek számát a zajos helyen lévőkéhöz képest, a zajmentes csoportban a kísérlet végén lényegesen nagyobb volt a növényi biomassza.
Akkor ez azt jelentené, hogy a katicabogarak jól meglennének a madárcsicsergés, a levelek zizegésének, és a levéltetvek trappolásának hangjaival is? Ki tudja.
És ha őket túlságosan zavarják a zajok, az lehetővé teszi a levéltetűpopulációk drámai növekedését, minden egyéb következményével együtt (például a biomassza csökkenése, fertőzésveszély növekedése).
