A szövetségi szakképzési intézet, valamint a szövetségi munkabiztonsági és munkavédelmi intézet közösen végzett elemzése összehasonlítja, hogy a különböző foglalkozások mekkora terhelést jelentenek Németországban. Ebből egyértelműen kiderül: nem létezik egyetlen „legstresszesebb munkakör”, hanem különböző típusú megterhelések vannak, és ennek megfelelően több, rendkívüli igénybevétellel járó szakma.

A gazdálkodók azonban különösen kiemelkednek, mivel náluk egyszerre több terhelési tényező sűrűsödik össze. A szakmák rangsorában az élmezőnybe kerülnek.

Hogyan számolták ki?

A tanulmány készítői 2024-ben 20 ezer, legalább heti tíz órát dolgozó, 15 évesnél idősebb munkavállalót kérdeztek meg Németországban. A vizsgálat több szempont alapján hasonlítja össze a foglalkozásokat, és 1-től (legkevésbé megterhelő) 10-ig (legjobban megterhelő) terjedő skálán értékeli őket.

A négy fő értékelési terület a munkaidő (időkeret, túlórák, hétvégi munka); a fizikai terhelés; a pszichés terhelés (stressz, időnyomás, felelősség); valamint a munkakörnyezet (por, hőség, hideg).

Összességében az jött ki, hogy elsősorban a vendéglátóipari és az egészségügyi szakmák a legmegterhelőbbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdálkodók könnyű munkát végeznek, egyes kategóriákban az ő terhelésük a legmagasabb – bár a növénytermesztők és az állattartók munkája nem minden kategóriában kapja ugyanazokat a pontokat.

Növénytermesztők, állattartók

A fizikai megterhelés tekintetében például a csúcscsoportban helyezkednek el a gazdálkodók – mind a növénytermesztők, mind az állattartók –, a sok kézi munkát igénylő szakmákhoz vagy akár a tűzoltókhoz hasonlóan. A munkakörnyezet kategóriájában szintén a terhelési skála felső felében találhatók – mind a szántóföldi gazdák, mind az állattartók –, hasonlóan a bányászatban vagy az erdészetben dolgozókhoz.

A munkaidő tekintetében, amely a hétvégi és éjszakai munkát is magában foglalja, az állattartók állnak az élen.

A szántóföldi növénytermesztésben érdekelt gazdák munkaidő-terhelése a tanulmány szerint csak közepes. A munkaintenzitás terén az ápolók terhelése rendkívül magas – akárcsak például a gyermekgondozási vezetőknek, a rendőröknek vagy a postásoknak. Ezek a foglalkozások mind 10-es értéket kaptak, a szántóföldi gazdák és az állattartók ezzel szemben csupán 1-est.

A tanulmány egy további része a cselekvési mozgástérrel foglalkozik – vagyis azzal, hogy a dolgozó mennyire tudja megtervezni a saját munkáját: mikor mit csinál, és mikor tart szünetet.

Az agrár- és erdészeti kutatásban dolgozók ezzel szemben 10-est kaptak, sok vezető beosztású szakemberhez hasonlóan, számolt be a tanulmány eredményeiről röviden az agrarheute.com szakportál cikke.