A Tihanyi Bencés Apátság épületének és környezetének megújítása évtizedek óta folyik; a munka részeként tavaly fejeződött be az Apátsági lépcső, a Pünkösdi liget, a teraszkertek és a Visszhang-domb felújítása. Egyből el is nyerte kategóriájában a Magyar Tájépítészek Szövetsége által alapított, a magas színvonalon megvalósított tájépítészeti alkotásokat elismerő Tájépítészeti Nívódíjat.
A tervezési helyszín Tihany történeti településközpontjában található, országos jelentőségű műemlékvédettséggel, építészeti, természeti és táji értékekkel, karakterrel rendelkezik. A Tihanyi- félsziget szőlők, legelők, levendulaültetvények, erdők, különleges adottságok tája. Értékes növény- és állatvilága, kiemelt geológiai képződményei tették indokolttá, hogy a területet hazánkban elsőként vonták természetvédelmi oltalom alá 1952-ben.
A Herczeg Ágnes tájépítész vezette tervezőcsapat vehette át tavaly a Tájépítészeti Nívódíjat az örökségvédelmi projektek, történeti kertek, emlékhelyek kialakítása, helyreállítása kategória győzteseként a felújítási munkáért, vele beszélgettünk.
• Hogyan indult el ez az évtizedes munka? Mi vezette el Tihanyba?
– A közös munkánk akkor kezdődött, amikor a rendszerváltozás után jó pár évvel a Tihanyi Bencés Apátság eredeti funkciójához rendelten visszakapta a kolostort, és dr. Korzenszky Richárd atya került a rendház élére. Vele, és a műemlékvédelem részéről Németh Katalin műemléki felügyelővel magas színvonalú szakmai munkát tudtunk folytatni már az 1990-es években.
Ezt a helyet Magyarország legmagasabb színvonalú szellemi központjai közé lehet sorolni, ami egyben az egész magyar kertészeti és tájkultúra meghatározó, kisugárzó pontja is.
• Milyen történeti kutatásra volt szükségük ahhoz, hogy elindulhasson a tájépítészeti tervezés?
– Munkánk első része a kvadrum, a kerengőudvar újraértelmezése volt. Rövid határidőn belül elkészült egy vázlatterv, de az atya megjegyezte, hogy szép-szép, de ez nem egy múzeum, ők ma élnek itt, és a kérdés az, hogyan tudná ezt az évezredes örökséget a mai rend közösségi térként használni. Beleástam magam, mit jelent a bencés szerzetesség, milyen hatása volt Nursiai Szent Benedek tevékenységének és regulájának az európai kultúrán belül a kertkultúránkra.
Kutatásaimmal eljutottam a keleti szerzetesmozgalomig, annak a természettel, a tájjal való kapcsolatáig, igyekeztem megérteni, valójában mi az a szellemi mag, amiből ki lehet indulni.
Ez párhuzamosan a régi halászfalunak, Tihanynak a szabadtéri megújítását is végigkísérte, amit az önkormányzattal együtt végeztünk évtizedeken keresztül. A valamikori csendes, apátsági halászfalu mára turisztikailag kiemelt hellyé vált; Tihany eredete a csendről szólt, de ma már ott mindent lehet, csak csendben lenni nem.
