Ez utóbbi a hibridvonalak megjelenésével erősen háttérbe szorult, helyenként el is tűnt.
A Baranyai Tájfajta (Háztáji) Tyúk nem kapott állami elismerést, így hivatalosan nem is lehetne fajtának nevezni, de mivel magyarországi célszelekciós tenyésztési munka eredménye, előszeretettel hívják Baranyai Magyarnak, ami lehet kendermagos, fehér, sárga, fekete, kendermagos és fogolyszínű.
A rendszerváltás után támadt egy betöltetlen űr a hazai baromfitenyésztésben: a háztáji hiányzott a hazai fajták választékából, egy olyan gazdaságilag versenyképesebb fajta, amelyik nem csak a régmúlt állattartási emlékeit őrzi, szerényebb termelési eredményekkel – ez lett a Baranyai Tájfajta Tyúk. Viszonylag gyors elterjedésének kedvezett az alternatív gazdálkodási formák térnyerése.
– E fajta rögös útja cseppet sem különbözik bármely más magyar állatfajta kialakulásának viharos történelmétől – kezdi beszélgetésünket Hegedüs Tibor tenyésztő. – Az emberek általában úgy gondolják, hogy az új fajta csak keresztezésekből születhet, nem látják a nemzedékeken átívelő szelekció jelentőségét. A baromfitenyésztés mindig csapatmunka. A Baranyai Háztáji vagy Baranyai Magyar Tyúk tenyésztésének gondolata 1988-ban fogant meg. Olyan magyar fajta létrehozása volt a cél, ami emlékeztet azokra az 50-60-100 évvel ezelőtt is létezett tyúkokra, amelyek elláttak egy családot tojással, hússal és sok örömmel. Tenyésztőként 2012-ben jelentem meg a fajtával első alkalommal a nyilvánosság előtt. Először online felületen, később már kiállításokon is bemutattam. Aztán egyre több gazda, tenyésztő megkeresett. A Nemzeti Értéktárba, a megyei értékek közé 2015 nyarán került be a Baranyai Tájfajta Tyúk.
Hegedüs Tibor kitért arra is, hogy tojó- vagy húshozamban vannak jobbak a Baranyainál, mint például a Sussex, Amrock, New Hampshire vagy az Australorp. A gazdasági értéket meghatározó tulajdonságok – mint például a tojás- és húshozam, az ellenálló képesség, a kotlási hajlam, a parlagi jelleg – azonban együttesen megbízhatóan magas fokon vannak jelen a Baranyai Tájfajta Tyúkban, és azok leginkább szabadtartásban mutatkoznak meg. Nagy előnye, hogy viszonylag kis területen is lehet tartani. Fontos azonban, hogy mindig legyen száraz, zárt hely, ahova rossz – főleg télen és latyakos, sáros – időben el tud vonulni.
A legjobban extenzív körülmények között, azaz teljesen szabad tartásban érzi jól magát, ha van egy istálló vagy ól, és hozzá gyakorlatilag korlátlan szabad terület. Ez esetben azonban számolni kell a ragadozók megjelenésének kockázatával is.
A Baranyai Tájfajta Tyúk már fiatalon kész testformát mutat. Nem hajlamos a túlzott elhízásra. Megjelenésére jellemző a bőséges tollazat, ami sokszor nagyobbnak mutatja a valós tömegénél. A test formája egy egyenlőszárú háromszöget mutat, ez különösen a kakasok esetében szembetűnő. A kakasok taréja kifejezetten nagy, szinte tenyérnyi, és vastagon húsos. Lábuk sárga és tollatlan.
A tyúk egyéves korára, a kakas másfél évesen éri el a teljes kifejlettséget. A tyúk ekkorra 3-4, a kakas pedig 5-6 kilót nyom. A hústömeg elsősorban a combokon, szárnyakon és a farháton jelenik meg. Ugyan széles a melle, a hús jelentős része nem ott képződik, cserébe a kakasok 1-1 combja elérheti, vagy meg is haladhatja az egy kilogrammot.
Egyik különlegessége az egészen vörös márványos, zsírszövettel sűrűn átszőtt húsa, amiből szinte fűszerezés nélkül is ízletes sültek készíthetők, így a csúcsgasztronómia kedvelt alapanyaga. Baranyában a hosszúhetényi, Michelin-csillagos Hosszú Tányér ajánlott ételei között, valamint a zengővárkonyi tetőn működő Muskátli Csárda étlapján is megtalálhatók a belőlük készült ételek.
A tyúkoknak kétéves korukig magas a tojáshozamuk, átlagosan 180-230 darab évente, sőt, szabadtartásban még ennél is több lehet. Utána kevesebbet tojnak, hároméves koruktól úgy 60 százalékos a teljesítményük. Az éves vedlési és a pihenési időszak egybeesik, és akár három hónapig is eltarthat. Ebben az időszakban a tojáshozamuk visszaesik 30-40 százalékra. A fajtára jellemző, hogy a kissé hosszúkás tojás meglehetősen erős héjának a színe a világos bézstől egészen a mélybarnáig terjedhet. Fehérjéjének az állaga kocsonyás, a sárgájának színező képessége pedig átlagon felüli, függetlenül annak látható színétől. Kotlási hajlama meglehetősen jó. Télen is előfordul elkotlás, ez esetben is kikelti a tojásokat a tyúk.
