Május 13-át írunk. Ha egyetlen mondattal kellene összefoglalnom az idei tavasz eddigi tanulságait, azt mondanám: a természet ismét bebizonyította, hogy a szélsőségek korát éljük. Az elmúlt hat hétben az esőt vártuk, most azonban, amikor végre megnyíltak az ég csatornái, egy újabb, talán még feszítettebb szakaszba léptünk.

Az elmúlt öt napban végre fellélegezhettünk. Bár az ország képe továbbra is mozaikos, elmondhatjuk, hogy szinte mindenhol hullott legalább 10-15 mm csapadék, ami a növények számára életmentő segítségként érkezett.

A KITE Zrt. precíziós monitoring rendszere alapján látjuk a drasztikus különbségeket: míg az Északkelet-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon gazdálkodók helyenként 30-50 mm-nek is örülhettek, addig a Kisalföldön, a Mezőföldön és a Duna-Tisza közén sajnos jóval szerényebb maradt a csapadékösszeg.

Azonban a bizakodásra van okunk. Az előrejelzések nagy bizonyossággal jósolják a folytatást, és reményeink szerint a következő napokban mindenütt elérjük a 20-25 mm-es kumulált mennyiséget. Ez az a pont, ahol az elkeserítő aszályhelyzet után végre elmozdulhatunk a stagnálásból.

Fokozott fuzáriumveszély

Azt tapasztalom a határszemlék során, hogy az állományok nincsenek jó kondícióban. Az aszály miatt elmaradt a várt vegetatív tömeg fejlődése, a növények kényszerérett állapotban vannak, és a szokásosnál jóval előrébb járnak a fejlődésben, generatív irányba fordultak. Délen már javában tart a kalászhányás, sőt, a virágzás is megkezdődött.

A szántóföldi növénykultúrák számára létkérdés volt a víz, de a jelenlegi „csendes eső, párás levegő” kombinációja a legrosszabb forgatókönyvet vetíti előre a növénykórtani szempontból: intenzív fuzáriumfertőzés támadhatja a kalászosokat. A folyamatos vízborítás a kalászon ebben a fázisban egyenes utat jelent a fertőzéshez.

A búza mellett az árpa és a tritikálé is fokozottan kitett. A gyenge kondíciójú állományok védekezőképessége alacsonyabb, így a gomba könnyebben töri át a védvonalakat. Azonnal, meg kell kezdeni a védekezést!