Repcében becővédelem

A repceállományaink már elvirágoztak. Itt is látszik a vízhiány nyoma: a vegetatív tömeg kicsi, a becők száma elmarad az optimálistól. Ráadásul a száraz melegben a repce-fénybogár kártétele sok helyen jelentős volt. Most a becők kiteljesedése zajlik. Feladatunk egyértelmű: meg kell védenünk a meglévő lombfelületet, hogy a növény képes legyen kinevelni a magokat. A becővédelem most a kötelező elem.

Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet egy feltörekvő kultúrára: az őszi borsóra. Az új étkezési szokások, a vegán trendek és a húspótló fehérjeforrások iránti igény miatt ez a növény egyre nagyobb teret nyer. Nagy örömmel látom, hogy a kedvezőtlen tavasz ellenére az őszi borsó állományok kifejezetten jól néznek ki.

Itt a gyomszabályozás ideje is

A tavaszi vetésű kukorica és a napraforgó esetében az országos kép rendkívül heterogén. A szárazság miatt sok helyen katasztrofális volt a kelés. Vannak területek, ahol már túl vagyunk a felülvetéseken, és vannak, ahol most, az esők után dől el, hogy szükség van-e az újravetésre. Ami viszont mindenkit érint, az a gyomszabályozás.

Aki elvetett és elvégezte a preemergens gyomirtást, az a csapadék hiánya miatt valószínűleg csalódott: a hatóanyagok bemosódás nélkül nem tudtak dolgozni. Most, az esővel együtt a gyomok is megindulnak. A posztemergens kezelések ideje most csúcsosodik ki.

Itt érkezünk el a legégetőbb problémához. A magyarországi vetésszerkezet sajátossága, hogy most a kalászosok védelme, a repce kezelése és a tavaszi vetések gyomirtása egyszerre szakadt a nyakunkba. Eddig hetekig „pihentek” a gépek a szárazság miatt, most pedig mindent is egyszerre kellene csinálni.

Félő, hogy nincs elég növényvédelmi és permetezési kapacitás az országban ahhoz, hogy mindenki az optimális időablakban végezzen. Amint az időjárás engedi (szélmentes, szárazabb órák), a permetezőknek menniük kell! Akár napi 12-14 órás műszakokban is. A nyomás óriási, és az időablak szűkül.

A növényvédelmi beavatkozások sorrendjét a fertőzési kapuk szűk időintervalluma és a gyomkonkurencia drasztikus hatása határozza meg: első helyen a kalászvédelem áll a fuzáriumfertőzés megelőzése érdekében, ezt követi a tavaszi kapások posztemergens gyomirtása a kelés utáni tiszta állomány biztosításáért.

A repcében a becővédelem során a cél a már elvirágzott állományban a kórokozók (például alternária, botritisz) elleni védekezés és a lombfelület asszimilációs képességének megőrzése, amely közvetlenül a magok kiteljesedését és az olajtartalom maximalizálását szolgálja. Ha marad kapacitás, a biostimulátorok kijuttatása kifejezetten indokolt a stresszkezelés elősegítésére.

Hadászi László, KITE Zrt. innovációs főigazgató