A fenntartható gazdálkodás közös felelősség
A Portfolio AgroFuture 2026 konferenciáján tartott témaindító előadásában Papp Gergely a NAK szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a mezőgazdaság számára a klímaváltozás napi szinten érzékelhető kihívás mely világossá tette, hogy a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok nem maradhatnak egy szűk szakmai kör „különutas” megoldásai. Az agrárium egészének alkalmazkodnia kell az új környezeti feltételekhez.
Ennek részeként egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a regeneratív mezőgazdasági elemek, például:
- a minimális talajművelés vagy direktvetés,
- az állandó talajtakarás,
- a vetésforgó,
- a takarónövények alkalmazása,
- valamint az extenzív állattartás és a szervesanyag-visszapótlás.
– mondta el előadásában.
A biodiverzitás gazdasági kérdéssé vált
Az előadás egyik fontos üzenete az volt, hogy a biodiverzitás csökkenése már nem csupán természetvédelmi probléma. A biológiai sokféleség hiánya ugyanis a növényvédelemben is komoly nehézségeket okozhat.
Papp Gergely szerint a nagy, homogén táblákban sokkal nehezebb természetes módon kordában tartani a kártevőket, ami növeli a vegyszerfelhasználási igényt. Ezzel szemben a fasorokkal, füves sávokkal és változatos élőhelyekkel tagolt agrártájak hosszabb távon ellenállóbb rendszert alkothatnak.
Erősen „zöldül” a KAP
Az előadás kitért arra is, hogy a jelenlegi Európai Unió-s támogatási rendszerben már egyértelműen megjelentek a környezeti szempontok. A Közös Agrárpolitika kilenc fő célkitűzése között hangsúlyosan szerepel:
- az éghajlatváltozás elleni fellépés,
- a természeti erőforrások fenntartható használata,
- valamint a biodiverzitás megőrzése.
A jelenlegi rendszerben jelentősen bővült azoknak a támogatási formáknak a köre, amelyek környezeti vállalásokhoz kapcsolódnak. Az agrárökológiai programok, az AKG és az ökológiai gazdálkodási támogatások területi lefedettsége az elmúlt években jelentősen nőtt.
Sok még a nyitott kérdés 2028 után
Papp Gergely hangsúlyozta: a 2028 utáni támogatási rendszer részletei egyelőre nem ismertek, és az sem biztos, hogy az új KAP-ciklus valóban 2028-ban indul el. Korábban is előfordult már csúszás az uniós agrárpolitikai reformoknál.
Egyelőre nem tudni pontosan:
- mekkora forrás jut majd mezőgazdasági támogatásokra,
- hogyan alakul az alaptámogatás összege,
- milyen feltételekkel járnak majd a zöld támogatások,
- illetve miként változik az egyes és kettes pillér viszonya.
Az viszont egyre valószínűbbnek látszik, hogy a terület- és állatalapú támogatásokat egységesebb rendszerben kezelik majd, és a támogatások nagyobb része kapcsolódhat valamilyen környezeti vállaláshoz.
