0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 2.

„A jó bárány nem a mérlegen születik” – a piac diktálja a juhágazat szabályait

A juhágazat sikerét a tenyésztés, a piacismeret, az időzítés és az egységes minőség együttesen határozza meg. A jó bárány mögött tudatos értékesítési stratégia áll - mondta el általános körképet festve Mezőszentgyörgyi Dávid Hódmezővásárhelyen

Nem elég jó bárányt termelni – el is kell tudni adni

A juhágazat egyik legfontosabb kérdése az, hogyan és milyen piacra tudjuk értékesíteni az általunk nevelt bárányt. Erről beszélt Mezőszentgyörgyi Dávid a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon tartott előadásában, ahol a juhpiac működését gyakorlati oldalról mutatta be.

Mint fogalmazott, a tenyésztők gyakran abba a hibába esnek, hogy kizárólag a tenyésztési szempontokra koncentrálnak, miközben a piac teljesen más logika szerint működik.

kéknyelv juhok
A juhtenyésztést a piaci igényekhez kell igazítani – mondta el Hódmezővásárhelyen Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecsketenyésztők Szakmaközi Szervezetének ügyvezető igazgatója

„Nem az a kérdés, hogy milyen fajtát tenyésztek, hanem az, hogy melyik piacra szeretnék termelni”– hangsúlyozta.

Szerinte minden gazdálkodónak három alapvető kérdést kell feltennie: mit akar előállítani, hova akarja eladni, s mennyiért tudja értékesíteni.

Az exportpiac mozgatja a magyar juhágazatot

A magyar juhágazat döntően exportorientált. A hazai bárány jelentős része Olaszországba kerül, ahol prémium kategóriás termékként jelenik meg. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint a magyar állomány genetikai színvonala európai összevetésben is kiemelkedő, ezért tud a magyar bárány erős pozíciót elfoglalni a mediterrán piacokon.

A szakember szerint ugyanakkor a fogyasztói árak miatt a hazai piac korlátozott. A bárányhús drága termék, amelyet steak kategóriájú prémium húsként kell kezelni.

Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a juhágazatnak közvetlenül kell megszólítania a fogyasztókat és a gasztronómiai szereplőket. Ezért szerveznek egyre több kóstolót, bemutatót és éttermi eseményt.

Bárány, mint gasztroélmény

Az előadásban külön hangsúlyt kapott a gasztronómia szerepe. Mezőszentgyörgyi Dávid példaként említett egy budapesti bárányvacsorát, ahol az ételsor mellé a juhászat történetét és hagyományait is bemutatták a vendégeknek.

annafürdő bárány élelmiszer gasztronómia
A bárányfogyasztást gasztronómiai élménnyé kell tenni (Fotó: Csatlós Norbert)

Szerinte a bárányhús értékesítésében nem elég maga a termék. „Történetet is kell adni mellé” – fogalmazott. A szakember szerint a horeca-szektor lehet az egyik legfontosabb kitörési pont a juhágazat számára, mert itt tud igazán prémium termékként megjelenni a bárányhús.

Egységes állomány nélkül nincs prémium ár

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a piac rendkívül szigorúan értékeli az egységességet. A felvásárlók homogén, azonos súlyú, azonos minőségű tételeket keresnek.

Egy kamionnyi bárány nagyjából hatszáz állatot jelent, ezért a kisebb tenyészetek önmagukban gyakran nem tudnak megfelelő mennyiséget biztosítani. Emiatt felértékelődik az együttműködés és az integráció szerepe.

A magasabb ár elérésének négy legfontosabb tényezője: a homogenitás, az állategészségügyi megfelelés, a megfelelő előkészítés, valamint a stabil partnerkapcsolatok.

Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta, hogy az állategészségügyi szabályok és a dokumentáció a piacra jutás alapfeltételei.

Egyre fontosabb a nagy súlyú bárány

A juh hozzájárul a tájfenntartáshoz és a biodiverzitás megőrzéséhez
Magyarországon a juh- és bárányágazat kifejezetten exportorientált, többnyire élő állatként 85-90%-a kerül ki külpiacokra
Fotó: MMG

A hagyományos mediterrán piacok mellett egyre erősebb kereslet jelent meg a nagyobb súlyú bárányok iránt is. Ez elsősorban Nyugat-Európában és a muszlim fogyasztói körökben érzékelhető.

A szakember szerint ez jelentősen átalakította a piacot. Míg korábban a könnyű bárányok ára jóval magasabb volt, ma már jóval kisebb a különbség a különböző súlykategóriák között. Ez azért fontos, mert kiegyensúlyozottabbá teszi az értékesítést, és hosszabb értékesítési szezont biztosít a termelőknek.

Az adatok termelik a pénzt

Az előadás zárásában Mezőszentgyörgyi Dávid arról beszélt, hogy a modern juhászatban az adatgyűjtés és a tudatos tervezés legalább annyira fontos, mint maga az állattenyésztés.

Aki pontosan ismeri az állományát, a piaci igényeket és az értékesítési időszakokat, az sokkal jobb pozícióból tud tárgyalni a felvásárlókkal.

„A jószág a gazda szemétől hízik, de a pénzt az adatok termelik” – fogalmazott.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: