Az Európai Unió vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD) előírja, hogy a nagyvállalatoknak kezelniük kell az ellátási láncaikban felmerülő emberi jogi és környezeti problémákat. Ennek elmulasztása esetén a cégek globális árbevételük akár 3 százalékát elérő bírsággal is számolhatnak. A kávéóriások azonban még nem készültek fel ezekre az uniós szabályokra – írja a Reuters.
Méltányos megélhetés
A civil szervezetek által készített Coffee Barometer szerint ez az első olyan uniós jogszabály, amely a méltányos megélhetést biztosító jövedelmet kötelező érvényű emberi jogként ismeri el. Ez a kávéágazat számára közvetlen kereskedelmi következményekkel jár.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a vállalatoknak jóval 2029 előtt ki kell alakítaniuk azokat a megfelelési rendszereket, amelyek biztosítják az új szabályok betartását.
Az árképzési struktúrák, a szerződések időtartama és a fizetési feltételek többé nem tekinthetők pusztán üzleti döntéseknek. Amennyiben ezek összefüggésbe hozhatók kedvezőtlen emberi jogi hatásokkal, a vállalatoknak változtatniuk kell rajtuk – fogalmaz a jelentés.
A Coffee Barometer szerint a kávéágazat legnagyobb kihívása továbbra is a kistermelők szegénysége. Becslésük szerint a világ kávétermelésének döntő részét mintegy 12,5 millió gazdálkodó háztartás adja, amelyek többsége két hektárnál kisebb területen termel. Ezek a családok még a jelenlegi, viszonylag magasabb kávéárak mellett is nehezen tudnak olyan jövedelemhez jutni, amely hosszú távon biztos megélhetést jelentene.
Illusztráció: Pixabay
A jelentés szerint a vállalatok ugyan rendszeresen tesznek fenntarthatósági vállalásokat, alapvető üzleti működésük azonban továbbra is az alacsony költségű nyersanyag-beszerzésre épül.
Amíg ez nem változik meg, a fenntarthatósági beruházások inkább megkerülik a problémát, mintsem valódi megoldást kínálnának rá – áll a dokumentumban.
A Coffee Barometer által vizsgált vállalatok között szerepelnek a világ vezető kávépörkölői, köztük a Nestlé, a Starbucks és a JDE Peet’s, valamint a legnagyobb kereskedők, így az Olam, a Louis Dreyfus, az Ecom és a Volcafe is.
