0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 3.

Levegőminőséget javító növények

Növényválasztáskor elsősorban esztétikai alapon döntünk. Némelyek közülük azonban a szoba levegőjének a minőségét is javítják! Legközelebb, ha szobanövényt választanak, a szépségük mellett gondoljanak erre is. Emellett a növények zöld színükkel segítik a rekreációt, megnyugtatóan hatnak az emberekre: ezért telepítettek régen nagy kerteket a kórházak köré, és ezért zöld a műtősruha is.

A növények táplálkozásuk során a nap fényenergiájának segítségével saját testük anyagainak felépítésekor a levegőből szén­dioxidot használnak fel és oxigént termelnek, ám légzésük során ez a folyamat ellentétes irányú. Rengeteg vizet páro­logtatnak el és több számunkra mérgező anyagot bontanak le.

Az embereknek, állatoknak az életben maradáshoz alapve­tő szükséglet, hogy a levegő megfelelő koncentrációban tartalmazzon oxigént. Ezt teljes egészében a növények ter­melik a Földön, ezért nagyon nagy probléma azok pusztítá­sa, a zöldterületek csökkentése. Azonfelül a szén-dioxid felhasználásuk is fontos számunkra, mivel ennek mennyisége az emberi tevékenység miatt egyre nő a levegőben (kipufo­gógázok, fűtés és mindenféle égés melléktermékeként) és ez az egyik okozója az üvegházhatásnak, a globális felmele­gedésnek.

Egy fél évszázados fa például tavasztól őszig 50 kg oxigént termel és 68 kg szén-dioxidot használ fel.

Ha a lakásunkban tartott növényekre vonatkoztatjuk a fen­tieket, az oxigéntermelésük a számunkra szükséges mennyiségnek kis részét adják csupán, hiszen lombfelüle­tük elenyésző a szobáink méreteihez képest. Ebből követke­zik, hogy a növények jelenléte ellenére a napi három-négy­szeri szellőztetés nagyon fontos, ha reggeltől estig otthon tartózkodunk. Tisztában kell len­nünk azzal, hogy növényeink bioritmusából adódóan, nappal, fényben termelik az oxigént, éjszaka, hozzánk hasonlóan szén-dioxidot lélegeznek ki.

A hálószobában, ahol jó esetben 6-8 órát töltünk el éjszakánként, rendszerint csukott ablakok mellett nem célszerű sok dísznövényt tartani.

Emberek számára az optimális légnedvesség 50% relatív páratartalom körül van. A fű­tési szezonban és nyári melegben a páratartalom gyorsan ez alá csökken zárt terekben. A száraz levegő pedig növeli a légúti megbetegedések kockázatát, káros az orrüreg nyálka­hártyájára és a közérzetünket is rontja. Mivel növényeink tápanyagaik nagy részét vízben oldva veszik fel, emiatt testükben állandó a vízmozgás a gyökerektől a száron át a levele­kig. Amit felszívnak, annak csak 2%-át használják fel, a többi csak tápanyag-szállítási célo­kat szolgál, ezután a leveleken keresztül eltávozik. Sok kísérlet támasztja ezt alá, amelye­ket főleg szántóföldi növényekkel végeztek. Ha példaként veszünk egy tő kukoricanövényt (ami méreteit és lombfelületét tekintve sem túl nagy), fél évig tartó élete során 200 liter vizet párologtat el.

A napraforgó átla­gosan 1 liter vizet párologtat el a levelein keresztül egy nap alatt, természetesen öntözéssel ez bizonyos mértékig még fokozható. Egy terebélyes fának pedig 100 liter kö­rül van a napi adagja.

Ezért érezzük kellemesen hűvös­nek és nyirkosnak az erdei levegőt. Tehát összevetve egy növényt egy tálnyi vízzel, amit a radiátorra helye­zünk, az előbbi nyert. Ha párásítási képességüket figye­lembe véve szeretnénk kiválasztani zöld lakótársainkat, akkor minél vízigényesebb fajokat válasszunk (pl. vízipál­ma), mert ezekkel ellentétben a sivatagos területekről származók a vízraktározás mestereiként nem viszik túl­zásba ezt a számunkra áldásos tevékenységet.

Végül, eljutottunk a szobanövények leghasznosabb szerepéhez, a levegőfrissítéshez. Egy lakás a környe­zettől sok szempontból el van szigetelve. Vastag falak, jól záródó ajtók, ablakok: célja mindnek a fűtésköltség csökkentése, por- és zajvédelem, de ennek árnyoldalai is vannak. Zárt térben a levegő minősége gyorsan romlik, aminek okai az általunk kilélegzett elhasznált levegőn túl a dezodorok, rovarirtó szerek és egyéb ve­gyi anyagok maradványai. Újonnan vásárolt bútorokból a lakkok, ragasztók, festékek oldószerei is jó ideig pá­rolognak még, valamint a fűtés égéstermékei is fellel­hetők a lakásban, főleg ha a kémények és fűtőberen­dezések nem kifogástalan műszaki állapotúak. Sajnos gyakori a lakások levegőjében a formaldehid, benzol és etilénszármazékok jelenléte. A dísznövények ezeknek a közömbösítésében nagy szere­pet játszanak. Ha ezután növényeinket szépségükön túl oxigéntermelő, szén-dioxid felhasználó, légpá­rásító és tisztító képességei alapján válogatnánk meg, nem lesz nehéz dolgunk.

Laboratóri­umi vizsgálatok tanúsága szerint általában a régóta szobanövényként tartott fajok képessé­gei az igazán kiemelkedők ilyen téren. Biztosan sokak számára ismertek például a zöldike vagy csokrosinda (Clorophytum comosum), a filodendronok (Philodendron selloum, P erubescens, R scandens stb.). A könnyező pálma (Monstera deliciosa), sárkányfák (Dracaena fajok, fajták), szobaborostyánok (Hedera helix fajtái), törpegerbera (Gerbera jamesonii), futóka (Epipremnum aureum), Syngoniumok és a Sansevieriák is szinte minden házban megtalálhatók.

Bízunk benne, hogy ezentúl a lakás zöld lakóira, nemcsak mint szép­ségükkel díszítő „lakberendezési tárgyakra”, hanem mint a komfortérzetünket légkondicio­nálással is javító lényekre tekintenek majd!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu