„Nem játék” – jellemezte a vírust Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, élelmiszer-forgalmazásért és élelmiszer-műveltségért felelős államtitkára a Vitafort szakmai fórumán, mondván, hogy egy rendkívül agresszív kórokozóról van szó.

Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy a fertőzés az érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telepen drámai gyorsasággal pusztított: a fertőződést követő két napon belül egy-egy boxban tartott 18 sertésből 12 elhullott.

A minisztérium szerint a vírus jelenléte a térség vadállományában már korábban ismert volt. Legalább öt igazolt esetben mutatták ki a kórokozót a környék vaddisznó-populációjában. A fertőzés forrásaként elsősorban a vaddisznó-állományt azonosították, ezért a kormányzat radikális járványvédelmi intézkedésekre készül.

A bejelentés szerint a fertőzött gócpont körüli tízkilométeres sugarú körben teljes vaddisznó-mentesítést kívánnak végrehajtani. Ebben a vadásztársaságok együttműködésére számítanak, ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben szükséges, a kormány a honvédség bevonásával is biztosítani fogja az állomány radikális csökkentését. Szabolcs-Szatmár-Beregben hektáronként 0,5 egyed alá kell csökkenteni a vaddisznó-populáció sűrűségét.

Magyarország sertéshús-exportja több fontos harmadik országbeli piacra irányul, köztük Dél-Koreába és Szerbiába. Az afrikai sertéspestis megjelenése azonban azonnali kereskedelmi korlátozásokat eredményezett. A magyar fél jelenleg intenzív tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy legalább a regionalizáció elvét elfogadják a partnerek, vagyis hogy ne az egész országot, hanem csak az érintett térségeket sújtsák korlátozások.

Az államtitkár szerint a hagyományos nemzetközi bürokratikus folyamatok akár évekre is kizárhatnák Magyarországot bizonyos piacokról, ezért a cél az, hogy két hónapon belül sikerüljön előrelépni a korlátozások enyhítésében. A helyzetet nehezíti, hogy jelenleg mintegy ezer tonna sertéshús van tengeri szállítás alatt exportpiacok felé, további jelentős mennyiség pedig kikötőkben várakozik. Ezek még a járvány bejelentése előtt levágott állatokból származnak, ezért a magyar fél szeretné elérni, hogy a partnerországok átvegyék a szállítmányokat.

Az így a belső piacon maradt mennyiséget a hazai fogyasztóknak kellene „eltüntetniük”, amiben számítanak a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is. Magyarország évente mintegy 400 ezer hízósertést importál az Európai Unión belülről, miközben a hazai termelők jelentős nyomás alatt vannak. Véleménye szerint az elmúlt időszak árversenye és az olcsó importhús térnyerése oda vezetett, hogy a fogyasztók elsősorban az ár alapján választanak.

A közétkeztetés is fontos szerepet játszhatna – de az iskolai szünet ebbe akadályt jelent. Mindenesetre az nem jó gyakorlat, hogy a közétkeztetésben felhasznált hús mintegy 40 százaléka származik hazai termelésből, míg 60 százalék importból, annak ellenére, hogy a rendszert döntően közpénzből finanszírozzák. Mint elhangzott, a közétkeztetésben naponta mintegy 1,2 millió ember részesül ellátásban – az iskoláktól a kórházakon át más intézményekig –, ezért a beszerzési gyakorlat jelentős hatással van a magyar állattenyésztés és húsipar helyzetére is. A tárca szerint hosszabb távon fontos cél a hazai alapanyagok arányának növelése.

Búza László számításai szerint minden magyar fogyasztónak átlagosan öt adaggal több sertéshúst kellene elfogyasztania ahhoz, hogy a piacon maradó többletmennyiséget fel tudják venni. Az államtitkár szerint a jelenlegi helyzetben a hazai termelők támogatása nemcsak gazdasági, hanem közösségi ügy is.