Az élelmiszeripar jelentős mennyiségű mellékterméket állít elő, ezek kezelése pedig egyre fontosabb környezeti és gazdasági kérdés. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok nem megfelelő hasznosítása szennyezést, üvegházhatású gázkibocsátást és a talajélet károsodását okozhatja. A körforgásos gazdaság egyik lehetséges megoldása, hogy ezeket az anyagokat nem hulladékként, hanem energia- és alapanyagforrásként kezelik akár biogáz előállításához. Ennek lehetőségeit vizsgálták az olasz Perugiai Egyetemen (Università degli Studi di Perugia)
A vizsgálat három agráripari melléktermék biogáztermelési lehetőségét elemezte: az olívapogácsát, a sörtörkölyt és a gabonakorpát. A kutatók nemcsak a nyers biomasszákat vizsgálták, hanem azok ionos folyadékkal kezelt változatait is. Az alkalmazott ionos folyadék tri-etil-aminból és kénsavból állt, célja pedig a lignin eltávolítása volt. A kezelés után visszamaradó cellulózban gazdag frakciókat külön is anaerob lebontásnak vetették alá.
Az anaerob fermentáció során a mikroorganizmusok oxigénmentes környezetben bontják le a szerves anyagot, miközben biogáz képződik. Ennek fő energiahordozó összetevője a metán. A vizsgálatban a biogáz mennyiségét térfogati módszerrel mérték, a biometán-termelést pedig lúgos csapdával vizsgálták, amely a szén-dioxid leválasztására szolgált.
Melyik a legjobb biogáz alapanyag?
A nyers alapanyagok közül a sörtörköly adta a legtöbb biogázt: átlagosan 1075,6 millilitert 61 nap alatt. A gabonakorpa 821,4 millilitert termelt 24 nap alatt, míg az olívapogácsa 446,4 millilitert 48 nap alatt.
A különbségek hátterében a biomasszák összetétele állt. Az olívapogácsa lignintartalma jóval magasabb volt, mint a másik két mellékterméké. Ez azért fontos, mert a lignin ellenálló szerkezetű, nehezen bontható komponens, amely akadályozhatja a cellulóz és hemicellulóz mikrobiális lebontását. A sörtörköly és a gabonakorpa ezzel szemben kedvezőbb rost- és fehérjeösszetételt mutatott.
A nyers biomasszák metántartalma is eltért. Az olívapogácsából származó biogáz 53,73 százalék metánt tartalmazott, míg a sörtörköly 76,59, a gabonakorpa pedig 77,36 százalékos metántartalmat ért el. Az ionos folyadékos kezelés után a metántartalom 55,6 százalék volt az olívapogácsa-pép, 60,0 százalék a sörtörköly-pép és 54,6 százalék a korpa-pulp esetében.
