Gyorsabb anaerob lebontás
A kezelés összességében csökkentette a teljes biogázhozamot. A sörtörköly-pép 24,2 százalékkal, a korpa-pép 11,6 százalékkal, az olívapogácsa-pép pedig 77,6 százalékkal kevesebb biogázt adott, mint a kezeletlen alapanyag. Ugyanakkor az anaerob lebontás több esetben gyorsabbá vált, ami a biorefinéria-jellegű hasznosításban lehet fontos. Ilyenkor nem kizárólag a biogáz mennyisége számít, hanem az is, hogy a biomasszából előzetesen nagyobb hozzáadott értékű anyagokat, például lignint lehet kinyerni.
Az energetikai elemzés alapján az olívapogácsa és annak kezelt változata kevésbé versenyképes alapanyag volt. A sörtörköly és a gabonakorpa viszont kedvezőbb eredményt mutatott. A nyers sörtörköly nagyobb összes biometánhozamot adott, míg a gabonakorpa gyorsabban érte el a hasznos termelési szakaszt. A kezelt pépek közül a korpa-pép energiahatékonysága bizonyult ígéretesebbnek.
Az ionos folyadékos ligninkivonás önmagában nem növelte a teljes biogázhozamot, de gyorsíthatta a lebontást, és lehetőséget adhat arra, hogy a biomasszát több lépésben, biorefinéria-szemlélettel hasznosítsák.
A szerzők hangsúlyozták, hogy az ipari alkalmazáshoz további vizsgálatokra van szükség. Érdemes más biomasszákat is tesztelni, finomítani az ionos folyadékos elválasztást, és optimalizálni az anaerob fermentáció paramétereit. A megközelítés ugyanakkor jól illeszkedik a körforgásos gazdaság céljaihoz: csökkentheti az élelmiszeripari melléktermékek környezeti terhét, miközben megújuló energiát állít elő.
