0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 27.

„Ahol a múlt jelen van és jövőt teremt”

Közismert, hogy a hidegvérű ló kialakulásának, elterjedésének „tenyészkerülete” a Dél- és Nyugat-Dunántúl volt, ma azonban a sárga szín tenyésztésének egyik bástyája a Nógrád vármegyei Karancsberény.

Itt készültünk meglátogatni a tenyésztőt, Torák Kornélt, de kíváncsiak voltunk magára a határszéli településre és annak gazdaságára is.

Karancsberényt a Karancs hegység, a „Palóc Olümposz” lábánál, egy festői völgyben találja meg az, aki odakészül. Átutazók nem háborgatják a zsáktelepülésen élőket. Talán ez is az oka annak, hogy az elvándorlás megfordult, a fiatalok nem költöznek el, illetve fiatal családok és frissnyugdíjasok is szívesen telepednek le itt a „nyugalom szigetén”.

Fotó: Csatlós Norbert

A község legfeljebb ezer körüli lélekszámot bír el, mert nincs hova terjeszkedni. Tehát annak, aki itt kíván letelepedni, a jelenleg üresen álló házak közül kell választania.

Hagyományok

Oravecz Anett polgármestert kérdeztük elsőként a népesség alakulásáról, de ő mesélt a falu mezőgazdaságának közelmúltbéli történéseiről is. Az 1960-as évektől a Karancs Gyöngye MgTSZ a dombvidéki adottságok miatt a szántóföldi termelés mellett gyepgazdálkodást és állattenyésztést folytatott.

A polgármester asszony maga is a faluban lakott gyermekkorában, de „mégis egy tanyán nőtt fel”, mert a nagyszülei, szülei juhászemberek voltak.
Oravecz Anett: legyen Karancsberény az a hely, ahol a régi hagyomány eggyé válik az újjal, ahol a múlt jelen van és jövőt teremt , Fotó: Csatlós Norbert

– Gyerekkoromból, a ’80-as évek elejéről emlékszem a Kistermelők Lapjára, mert apukámnak haláláig rendszeresen járt. Nagyobb koromban már én fizettem neki elő, előfordult, hogy ez volt a szülinapi ajándéka – mesél a múltról.

A mezőgazdaság tehát mindig meghatározó volt a településen, a rendszerváltás után a földek visszakerültek magántulajdonba. 2010-re már 45 családi gazdaság működött mintegy 510 hektárnyi mezőgazdasági területen, amelynek jelentős része szántó és gyep volt továbbra is.

– A 2020-as agrárcenzus adatai szerint a gazdaságok száma 24-re csökkent, az 511 hektár mezőgazdasági területből 359 hektár volt a szántó, 149 a gyep és 3 hektár a gyümölcsös.

Az állattartás hagyománya folytatódik: a szarvasmarha-állomány településünkön meghaladja az 500 egyedet, de több méhészünk, illetve erdőgazdálkodást folytató vállalkozásuk is van – emeli ki Oravecz Anett.

A település életében meghatározóak a falu két végén található Torák-gazdaságok.

Egyik tejelő, másik húshasznú szarvasmarha-­­tenyész­téssel foglalkozik, és aktívan részt vesznek a közösség életében: gyereknapon kocsiztatnak, részt vesznek a Szüreti felvonuláson, segítenek a szervezésben, máskor meg a földmunkákban.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: