Ausztria a hagyományos tojástermelésben olyan átalakítást hajtott végre, amelyet sok ország nehezen tud megvalósítani. Az ágazat az importált szója helyett mára döntően európai, GMO-mentes és erdőirtásmentes forrásból származó takarmányt használ, miközben az átállásban a kereskedelmi láncok, a takarmánygyártók, a termelők és a tanúsító szervezetek is összehangoltan működtek együtt – olvasható az Európai Bizottság honlapján.
A változás alapja egy egyszerű felismerés volt: a tojótyúkok takarmányának megváltoztatásával a tojás környezeti lábnyoma is csökkenthető. A kezdeményezés 2013-ban indult azzal a céllal, hogy az importált, gyakran erdőirtással összefüggésbe hozott szója helyett Európában – elsősorban a Duna vízgyűjtő területe mentén – termesztett GMO-mentes szóját használjanak fel. A fogyasztók tájékoztatását egy, a tojáscsomagolásokon megjelenő jelölési rendszer is segíti.
A folyamat nem az egész ágazatot érintette egyszerre. A változást kezdetben a fogyasztói elvárások, néhány úttörő vállalkozás és a kiskereskedelmi láncok hosszú távú elköteleződése indította el.
Aurélie Tournan ügyvezető szerint a projekt jól példázza, miként lehet egy teljes élelmiszerláncot közös szabványok és egységes termékjelölés mentén átalakítani. Hozzátette: az európai szója alkalmazása lehetővé tette, hogy a termelők, a feldolgozók és a kereskedelem közösen valósítsák meg a változást.
Az osztrák kiskereskedelmi láncok gyakorlatilag garantált piacot teremtettek a Europe Soya tanúsítvánnyal rendelkező takarmányok számára. Ennek köszönhetően a gazdálkodók biztonsággal vállalhatták az átállást. Napjainkra az Ausztriában értékesített hagyományos étkezési tojások szinte kivétel nélkül olyan tyúkoktól származnak, amelyeket GMO-mentes, európai szójával etetnek a Europe Soya szabvány szerint.
40 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz
Az átállás környezeti eredményei is jelentősek. A BOKU Egyetem vizsgálata szerint az osztrák tojástermelők az európai átlaghoz képest mintegy 40 százalékkal csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szója nitrogénmegkötő növényként hozzájárul a talajok egészségének javításához, mérsékli a műtrágyaigényt és változatosabb vetésforgót tesz lehetővé.
Az előnyök nemcsak a klímavédelemben jelentkeznek. Az európai szója használata csökkenti a deforesztációval összefüggő importfüggőséget, miközben erősíti az európai ellátási láncokat és növeli a hozzáadott értéket.
Az átállás gazdasági előnyöket is hozott. A tudományosan alátámasztott fenntarthatósági eredmények növelték a fogyasztók bizalmát, és javították az osztrák tojások versenyképességét a hazai és az exportpiacokon egyaránt. A BOKU Egyetem termék-szénlábnyomot vizsgáló elemzése megbízható alapot biztosít a környezeti teljesítmény méréséhez.
A kezdeményezés azt is megmutatja, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele nem feltétlenül radikális technológiai újításokkal érhető el. Sok esetben elegendő az ellátási lánc szereplőinek összehangolt együttműködése és az ösztönzők megfelelő kialakítása ahhoz, hogy a fenntartható megoldás váljon általános gyakorlattá.
