Kistermelés, nagy kreativitás: gyógynövényes készítmények a kínálatban

A Fűből Fából termékek megálmodója a családi birtokon termesztett növényekből készít szörpöket, lekvárokat, zöldségkrémeket, folyamatosan bővíti meglévő levendulaültetvényét és gyűjt is alapanyagokat. A termékkínálat nagy részét a gyógynövényes készítmények, főként szörpök, szirupok, kivonatok, teakeverékek adják.

A készítmények ugyanis nem csupán gyógyhatásúak, hanem táplálók és szerethetők is lehetnek.

• Mikor indult a Fűből Fából termékek története, és honnan jött az ötlet?

– Agrármérnök vagyok, előtte pedig erdészeti szakközépiskolába jártam. Az egyetem elvégzése után több évig erdészeti csemetetermesztéssel, erdészeti munkákkal foglalkoztunk, majd a harmadik gyermekem születését követően kezdtem el piacozni. Akkor váltottam ki az őstermelői igazolványt, és lettem kistermelő. Eleinte zöldségféléket, gyümölcsöket dolgoztam föl, szörpöket, lekvárokat, zöldségkrémeket készítettem.

Mind több gyógynövényes termék került a kínálatomba, készítettem egyebek közt citromfű- és bazsalikomszörpöt, fenyőrügy-szirupot, kökénylekvárt. Egy idő után a gyógynövényes termékek lettek többségben, akkor – úgy két éve – született meg a Fűből Fából név, ami kifejezi, hogy mivel foglalkozom. Közben elkezdtem a természetgyógyász–fitoterapeuta képzést, az idén terveztem szakvizsgázni belőle, de ez a járványhelyzet miatt későbbre tolódik.

• Mekkora területen, miket termeszt, és mely fajokat gyűjti?

– Termékeim jó részéhez gyűjtöm az alapanyagot. Ezek a bodza, akácvirág, orbáncfű, cickafark, csipkebogyó, kökénybogyó és -virág, kamilla, fenyőrügy, útifű, nadálytőgyökér, gyermekláncfű, diólevél, galaj, tyúkhúr. A termesztéshez több helyen, összesen körülbelül fél hektárt művelünk. A legnagyobb területet a levendulaültetvény foglalja el, ezen kívül termesztünk zsályát, kakukkfüvet, mentákat, kasvirágot, izsópot, fehér ürmöt, oregánót, citromfüvet és pemetefüvet. Most alakítom ki azt a gyógynövényes kertet, amit később akár látogatni is lehet.

• Mely termékeket kedvelik leginkább a vásárlók és melyek az ön kedvencei?

– Nyári időszakban egyértelműen a szörpök fogynak leginkább. Ezeket citromfűből, mentából, bazsalikomból, fenyőrügyből, kakukkfűből, levendulából, bodzából készítem. A lekvárokat főként ősszel, télen keresik: csipkebogyó-, bodzabogyó-, kökény-, galagonya-, fűszeres körte- és mentás almalekvárt is kínálok. A legkedveltebbek a levendulás termékek: a szörp és a lekvárok, mint a levendulás sárgabarack-, a levendulás őszibarack- és a levendulás meggylekvár.

Nekem mindig az a kedvenc fajom, amelyikkel épp dolgozom: nagyon szeretem a levendula illatát, imádok csokrokat, koszorúkat készíteni belőle, most nagyon várom az akácvirágzást, ősszel viszont a piros bogyókkal teli galagonyabokrokat.

• Milyen irányelveket követ a termékek készítésekor?

– Legtöbb termékembe, például a szörpökbe egyáltalán nem teszek tartósítószert. Fogyasztói kérésre pedig az idén már mind több termékemet készítem cukor nélkül, diabetikus változatban is.

• Mennyire jellemző a visszatérő vevő? Leginkább kik vásárolják a termékeit?

– Járok különböző rendezvényekre, fesztiválokra, karácsonyi vásárokra, azokon természetesen az impulzusvásárlás a jellemző. Ahol azonban rendszeresen árulok, elsősorban a hévízi és környékbeli kistermelői piacokon, ott egyre több a visszatérő vásárlóm, ami az elégedettségüket jelzi. A korcsoport nagyon megoszlik, de az a tapasztalatom, hogy a fiatalabbak bátrabban vásárolnak különlegesebb termékeket, orgona- és ibolyaszörpöt, illetve hasonlókat.

• Hogyan látja, a vásárlók a termékeket inkább azok egyedisége, különlegessége miatt keresik, kulináris, élvezeti célból, vagy pedig a gyógyhatásuk miatt?

– A gyógynövényes teákat, kivonatokat egyértelműen a gyógyhatásuk miatt vásárolják, a többi terméket inkább élvezeti célból. Mivel a termékeim nagy része nem mondható hagyományosnak (még az almalekvárt is megbolondítom kis mentával, és citromfűből is készítek lekvárt), ezért ezeket gyakran ajándéknak veszik.

• Mennyire járatosak a vevők a gyógynövények terén? Ismerik a fajok gyógyhatásait, vagy az ön tanácsai alapján választanak?

– Sokan célzottan keresnek valamilyen gyógynövényt, de persze vannak olyanok is, akik teljesen tanácstalanok. Szeretnének valamit a panaszukra, és kérik a segítségemet.

• Változott a gyógynövények iránti érdeklődés?

– Azt tapasztalom, hogy növekszik. Az emberek mind tudatosabbak az egészségmegőrzés terén, megpróbálják gyógynövényekkel, gyógynövényes készítményekkel kezelni gondjaikat.

• Az üzemi készítésű gyógynövényes teák, illetve más készítmények általában olcsóbbak, mint a kézműves termékek. Versenytársként tekint rájuk?

Aki készített már csipkebogyólekvárt, tudja, hogy mivel jár, épp ezért 1000 forint alatt nem értékesíthető a 200 milliliteres csipkelekvár. Ebben a lekvárban azonban a csipkebogyón és cukron (vagy más édesítőn) kívül nincs más. Néhányan sokallják ezt az árat, amíg mások kimondottan ragaszkodnak a kézműves termékhez, még ha valamivel drágább is.

• Nehéz betartani a termékek csomagolására, eladhatóságára előírt szabályokat?

– Az őstermelőkre nem vonatkozik olyan szigorú szabályozás, mint ha vállalkozóként készíteném ugyanazt. A betartandó előírásokat pedig elfogadhatónak tartom.

A csomagoláson fel kell tüntetni a termék összetételét (az összetevők csökkenő sorrendjében), feltétlenül rá kell írni, ha tartalmaz valamilyen allergén anyagot, tartósítószert, valamint a tömegét, eltarthatóságát, illetve a kistermelői adatokat (név, cím, kistermelői szám).

• Mennyire elégedett az őstermelői termékfeldolgozás szabályozásával, valamint az értékesítési lehetőségekkel, és annak szabályozásával?

– A termékfeldolgozás szabályai szerintem teljesen betarthatók. Amin talán változtatni lehetne, az a 40 kilométeres értékesítési határ. Főleg a mostani vírushelyzetben szerintem nagy segítség lenne a kistermelőknek, ha megszüntetnék ezt a korlátozást.

• Sikerül megbecsülni a keresletet, hogy egy-egy termékből elegendő, de ne túl sok készüljön?

– A szárított gyógynövények eltarthatósága általában egy év. Ezt követően a bennük levő hatóanyag-tartalom annyira lecsökken, hogy már nem érdemes felhasználni őket. Lekvárokra, szörpökre is egy évet szoktam írni, bár jóval hosszabb ideig eltarthatók, ha megfelelően hőkezeltek (tartósítószer nélkül is), legföljebb a színük fakul, így már nem annyira tetszetősek. A fogyást nehéz tervezni, egy idő után a tapasztalatokra lehet hagyatkozni.