A földeken dolgozóknak ezért fél napokat kell sorban állniuk, hogy megtankolhassák autóikat, és egyáltalán el tudjanak jutni a gazdaságba.
Az Azovi-tengeren eszkalálódó katonai tevékenység miatt gyakorlatilag megszűntek a beérkező felvásárlási ajánlatok. A Reutersnek nyilatkozó gazda házaspár szerint sem árpát, sem búzát nem vesznek tőlük. Ha azonban nem tudják eladni a termést, nem tudnak üzemanyagot és műtrágyát vásárolni a következő vetéshez.
Oroszország és Ukrajna kölcsönösen támadták egymás hajóit az elmúlt héten, köztük tankereket és teherszállító hajókat is. Ez a háború új szakaszát jelenti, amelyet korábban elsősorban a szárazföldön és a levegőben vívtak.
Ukrajna, amelynek városait, kikötőit és energetikai rendszereit rendszeresen érik orosz támadások, idén fokozta nagy hatótávolságú csapásait Oroszország területén belül. Különösen az olajfinomítókat veszi célba, hogy meggyengítse Moszkva háborús képességeit, és kikényszerítse a konfliktus lezárását, amely immár az ötödik évének feléhez érkezett.
Fotó: Pexels
Üzemanyag-ellátási problémák Oroszország minden régiójában
Okszana Lut orosz mezőgazdasági miniszter pénteken kijelentette, hogy az idei terméskilátások kedvezőek, ugyanakkor elismerte, hogy az üzemanyag-ellátással kapcsolatban az ország valamennyi régiójában problémák merültek fel. Azt ígérte a gazdáknak, hogy az állam biztosítani fogja számukra a szükséges üzemanyagot.
Andrej Szizov, a SovEcon Fekete-tenger térségére szakosodott elemzőcég szakértője a Reutersnek úgy nyilatkozott:
Oroszország tavaly több mint 61 millió tonna gabonát exportált a Gabonaexportőrök és Termelők Szövetsége szerint, ebből 46 millió tonna búza volt.
Szizov szerint a gazdák már most is körülbelül 1 000 rubelt veszítenek minden tonna gabonán a dízelárak emelkedése miatt, az Azovi-tengeri korlátozások pedig gyakorlatilag megduplázzák ezt a veszteséget.
Hozzátette, hogy a gazdákra nehezedő pénzügyi nyomás oda vezethet, hogy tovább csökkentik a gabonával bevetett területeket, folytatva a 2022 óta tartó tendenciát.
