0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 21.

A rovarfehérje rejtett kockázatai

A gyorsan növekvő európai rovarfehérje-ágazatot fenntartható megoldásként népszerűsítik, egy új jelentés szerint azonban az élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és ökológiai kockázatok egy részét még nem vizsgálták kellő alapossággal.

A rovarok iparszerű tenyésztése az elmúlt években az alternatív fehérjék egyik ígéretes területévé vált. A lisztkukacból, tücskökből vagy fekete katonalégy lárváiból előállított fehérjét emberi élelmiszerekben, hobbiállatok eledelében, valamint halak, baromfik és sertések takarmányozásában is felhasználhatják.

A rovarok tenyésztése során visszamaradó, ürülékből, levedlett rovarrészekből és takarmánymaradványokból álló anyagot frassznak nevezik, amelyet szerves trágyaként vagy talajjavítóként hasznosíthatnak.

Illusztráció Forrás: Pixabay.com

A Eurogroup for Animals június végén megjelent jelentése arra figyelmeztet, hogy a termelés gyors felfuttatását nem előzte meg minden területen átfogó kockázatelemzés.

A szervezet öt fő veszélycsoportot emel ki: a biológiai kórokozókat, a nehézfémek felhalmozódását, az allergiás reakciókat, az állatok és növények növekedésére gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, valamint a tenyésztett fajok kiszabadulásának ökológiai következményeit.

A rovarok baktériumokat, gombákat, vírusokat és parazitákat vehetnek fel, illetve terjeszthetnek. A vizsgálatok többek között Salmonella-, Escherichia coli-, Listeria-, Clostridium- és Staphylococcus-fajok jelenlétének lehetőségét mutatták ki. A szennyeződés egyik fő forrása az a táptalaj vagy takarmány, amelyen a rovarokat nevelik.

A kórokozók a rovarok szervezetébe, az előállított fehérjébe és a trágyaként hasznosított frasszba is bekerülhetnek.

Különösen kevés adat áll rendelkezésre arról, hogyan változnak ezek a veszélyek a nagyüzemi telepeken, ahol rendkívül sok rovart tartanak kis helyen.

Fekete katonalégy
Forrás: Wikimedia.org
Fotó: Frank Vassen

Egy korábbi, németországi és közép-európai, hobbiállat-eledelt előállító rovartelepeket vizsgáló kutatás a gazdaságok 81 százalékában talált parazitákat. Az észlelt élősködők 35 százalékát állatokra, 30 százalékát pedig emberekre is fertőzőképesnek minősítették.

Az uniós előírások jelenleg tiltják, hogy a tenyésztett rovarokat trágyával, vágóhídi hulladékkal, ételmaradékkal vagy halászati iszappal etessék.

Az ágazat szereplői ugyanakkor részben éppen az ilyen melléktermékek feldolgozásában látják a technológia körforgásos előnyét. A jelentés készítői szerint a tilalom feloldása jelentősen növelné a kórokozók, a paraziták és az állati betegségek táplálékláncon belüli továbbadásának veszélyét.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu / eurogroupforanimals.org

Magazin ajánló: