Az alanyok és nemes fajták minősége, származása nemcsak az oltványaink eredési arányát határozza meg, hanem az ültetvény egészségi állapotát, terméshozamát és gazdasági életképességét is. A kiindulási anyagra vezethető vissza számos olyan probléma, amely csak évekkel a telepítés után válik láthatóvá. A certifikált, illetve CAC minősítésű faiskolai anyagok közötti eltérések tehát messze túlmutatnak a beszerzési áruk különbségén.

Könnyebbé válik a gazdasági döntés, ha összefoglaljuk azokat a kulcsfontosságú szempontokat, amelyek szerepet játszanak a szaporítóanyag kiválasztásában. Gyakori kiindulópont a kérdés: mit jelent valójában a „certifikált” és a „CAC-szaporítóanyag” kifejezés, és hogyan kapcsolódnak ezek az „illegális szaporítás” fogalmához?

Szigorúan ellenőrzött

A certifikált szaporítóanyag elsősorban azt jelenti, hogy a hatósági ellenőrzések és laboratóriumi vizsgálatok alapján a növényi anyag mentes a vonatkozó EU-irány­elvekben (pl. 2008/90/EK irányelv és EU 2016/2031 rendelet) felsorolt, nem zárlati kórokozóktól.

Ezek közé elsősorban olyan betegségek tartoznak, amelyek rontják a fa vitalitását, gyengítik a növekedést, lerövidítik az ültetvény élettartamát és számottevően csökkentik a terméshozamot. Sok közülük észrevétlen maradhat az ültetvény első éveiben; a következmények csak később jelennek meg, mint például az egyenetlen növekedés, a gyenge terméskötődés, a kisebb gyümölcsméret, a magasabb pusztulási arány vagy az ültetvény idő előtti elöregedése. Emiatt a tanúsított anyanövényeket, a szaporítóanyagot termelő ültetvényeket rendszeresen tesztelik számos gazdaságilag jelentős kórokozóra.