A paradicsom elsősorban zöldségként kerül szóba az egészséges táplálkozásban, egy friss olasz kutatás azonban egy ennél specifikusabb előny lehetőségét is felveti: rendszeres fogyasztása a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatotikus májbetegségben, röviden MASLD-ben, csökkentheti a máj zsírtartalmát – írja az eatingwell.com. A Nutrients folyóiratban megjelent, POMOSANO néven végzett randomizált kontrollált vizsgálatban 79, 18 és 65 év közötti, MASLD-diagnózissal élő felnőttet követtek hat héten keresztül.
A MASLD a májban felhalmozódó túlzott zsírmennyiséggel járó anyagcsere-eredetű betegség. A korábban nem alkoholos zsírmájként is ismert állapot szorosan kapcsolódik olyan tényezőkhöz, mint az elhízás, az inzulinrezisztencia és más kardiometabolikus kockázatok.

Jelentősége azért sem csekély, mert tartós fennállás esetén gyulladás, májfibrózis, végső soron pedig súlyos májkárosodás is kialakulhat. A táplálkozás ezért a kezelés és az életmódváltás egyik fontos eleme.
A testsúllyal kapcsolatban nem mutatkozott érdemi különbség
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mediterrán étrend egyik gyakori alapanyaga, a paradicsom önmagában is befolyásolhatja-e a máj zsírtartalmát. A résztvevőket két csoportra osztották. Az egyik csoport tagjai naponta 200 gramm nyers paradicsomot – nagyjából egy nagyobb vagy két közepes termést – és további 50 gramm paradicsomszószt fogyasztottak. A kontrollcsoport ugyanebben az időszakban paradicsommentes étrendet követett. A résztvevőket arra kérték, hogy egyéb életmódbeli és mozgási szokásaikon lehetőleg ne változtassanak.
A máj zsírtartalmát egy ultrahangalapú vizsgálati módszerrel, az úgynevezett kontrollált attenuációs paraméterrel (CAP) becsülték. A hat hét végére mindkét csoportban javult ez az érték, ám a paradicsomot fogyasztóknál nagyobb mértékű változást mértek. A CAP mediánértéke a paradicsomos csoportban 35 decibellel méterenként (dB/m), a kontrollcsoportban pedig 18 dB/m-rel csökkent. A kutatók statisztikai elemzése szerint a két csoport közötti különbség szignifikáns volt.

Különösen érdekes, hogy a máj zsírtartalmának mérséklődése nem járt együtt jelentős fogyással. A vizsgálat során nem mutatkozott érdemi különbség a testsúly, a testtömegindex, a derékbőség vagy a testzsír összetétele tekintetében. Ugyancsak nem találtak számottevő eltérést a májenzimek, a vércukorszint, a vérzsírok és a gyulladásos markerek alakulásában. Ez arra utalhat, hogy a megfigyelt változás nem egyszerűen a fogyás következménye volt.
Számos más bioaktív vegyületet is tartalmaz
De mi lehet a háttérben? A paradicsom egyik legismertebb bioaktív vegyülete a likopin, egy karotinoid, amely antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. A kutatók szerint a paradicsom potenciális májvédő hatásában ennek is szerepe lehet, például az oxidatív stressz mérséklésén keresztül.
A paradicsom számos más bioaktív vegyületet is tartalmaz, ezért a hatás pontos mechanizmusa további kutatást igényel.
Az eredmény gyakorlati szempontból azért érdekes, mert a vizsgálatban alkalmazott mennyiség nem számít különösen nehezen elérhetőnek: napi egy nagyobb paradicsom és néhány evőkanál paradicsomszósz beilleszthető egy változatos étrendbe. A paradicsom ráadásul jól illeszkedik a mediterrán étrendhez, amelynek egészségügyi előnyeit több kutatás is alátámasztja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a paradicsom önmagában kezelné a MASLD-et, vagy kiváltaná az orvosi és dietetikusi tanácsadást.



