A rostkender termesztése ismét nagyobb figyelmet kap Lengyelországban. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a növény gazdaságilag is vonzó lehet, de az ágazat fejlődésének egyik legfontosabb feltétele továbbra is a megfelelő feldolgozókapacitás és a stabil felvevőpiac – írja az agropolska.pl.
Stefan Krajewski mezőgazdasági miniszter szerint a gazdálkodók számára nem önmagában az a kérdés, hogy a rostkender termeszthető-e jövedelmezően, hanem az is, hogy a termés biztosan értékesíthető legyen. A tárca ezért a termelés növelése mellett a feldolgozóipar és a hazai ellátási láncok fejlesztését is fontosnak tartja.
A minisztérium a lengyel Természetes Rostok és Gyógynövények Nemzeti Kutatóintézete (Instytut Włókien Naturalnych i Roślin Zielarskich) számításaira hivatkozva azt közölte, hogy
A bevételi lehetőségek azonban nem korlátozódnak a magra. A kenderszalmát egyre több területen hasznosítják, többek között az építőiparban, a textiliparban és kompozit anyagok előállítására. A magból élelmiszer és olaj is készülhet.
Fajtától függően magra vagy biomasszára is termeszthető
A lengyel fajták között különböző termelési célokra alkalmas változatok is megtalálhatók. A Henola fajtát elsősorban magtermesztésre nemesítették, terméshozama 1,5–2,1 tonna lehet hektáronként. A Białobrzeskie ezzel szemben tipikus rostfajta, amelynek biomasszahozama elérheti a 26,8 tonnát hektáronként.
A rostkender termesztésének agronómiai előnyei is lehetnek. Fejlett gyökérrendszere lazítja a talajt, a visszamaradó nagy mennyiségű biomassza pedig növelheti a talaj szervesanyag-tartalmát. Gyors növekedése miatt a növényvédőszer-igénye is viszonylag alacsony lehet.
A minisztérium szerint a rostkender számos kultúra számára jó elővetemény lehet, de másodvetésben is alkalmazható.
Egyszerűsödött a termesztés szabályozása
Lengyelországban 2022 óta a gazdálkodóknak nem kell minden évben külön engedélyt kérniük rostkender termesztésére. A telepítés megkezdése előtt ugyanakkor be kell kerülniük a Krajowy Ośrodek Wsparcia Rolnictwa (Országos Agrárfejlesztési Központ, KOWR) által vezetett nyilvántartásba.
2025-től az állam már a vetőmag-előállítás céljából termesztett kender biztosításához is támogatást nyújt. A mezőgazdasági minisztérium emellett további egyszerűsítéseket tervez a termesztés ellenőrzésében, és az uniós szabályozás egységesítését is szorgalmazza.
A tárca finanszírozza a termesztés jövedelmezőségét vizsgáló elemzéseket és a gazdálkodóknak szóló képzéseket is. Az intézet emellett feldolgozóipari térképet készít, amelynek célja, hogy könnyebbé tegye a kapcsolatfelvételt a termelők és a potenciális felvásárlók között.
Már több mint ezer hektáron termesztenek rostkendert
A KOWR adatai szerint 2025 végén 1592 termelő és 80 felvásárló szerepelt a nyilvántartásban. A rostkender termőterülete ekkor 1146,78 hektár volt.
A legnagyobb területen a Lublini, a Mazóviai és a Varmia-mazúriai vajdaságban foglalkoztak rostkenderrel. A lengyel agrártárca szerint az ágazat további bővüléséhez elsősorban a feldolgozóipar fejlődésére és kiszámítható értékesítési lehetőségekre van szükség.
