Miért reped meg a paradicsom?

Augusztusban a paradicsom számára egyszerre adottak a bőséges terméshez szükséges feltételek és azok a körülmények, amelyek miatt könnyen megjelenhetnek különféle problémák. A napfény, a meleg és a megfelelő tápanyagellátás miatt a növény ilyenkor ontja a terméseket, ám egy-egy szélsőséges időjárási fordulat gyorsan felboríthatja az egyensúlyt.

Az egyik leggyakoribb látványos probléma a paradicsomtermések felrepedése. A termésen hosszanti vagy körkörös repedések jelennek meg, amelyek nemcsak esztétikai hibát jelentenek, hanem utat nyitnak a kórokozók számára is. A repedés leggyakoribb oka a hirtelen vízellátás.

Ha a paradicsom hosszabb ideig száraz talajban fejlődik, majd egy kiadós eső vagy nagy adag öntözővíz következik, a növény rövid idő alatt sok vizet vesz fel. A termés belseje gyorsan növekedni kezd, miközben a héj nem mindig képes ugyanilyen ütemben tágulni. Ilyenkor a héj megreped. Különösen gyakori ez az olyan időszakokban, amikor a száraz, forró napokat hirtelen zivataros idő váltja fel.

A ritka, nagy mennyiségű öntözés helyett célszerű a növény vízigényéhez és a talaj adottságaihoz igazított, egyenletes vízpótlást biztosítani. A tövek köré terített szerves mulcs, például szalma, érett komposzt vagy aprított növényi anyag szintén sokat segíthet, mert lassítja a talaj kiszáradását és mérsékli a hőmérséklet ingadozását.

A repedt paradicsom mögött nem mindig csak a víz áll

A második gyakori ok a túl gyors növekedés. Ha a növény egyszerre kap sok vizet, megfelelő tápanyagot és kedvező időjárást, a termések növekedése felgyorsulhat. A héj azonban nem minden fajtánál tud lépést tartani ezzel. Vannak paradicsomfajták, amelyek genetikai adottságaik miatt sokkal hajlamosabbak a repedésre, míg mások vastagabb, rugalmasabb héjjal rendelkeznek, és jobban viselik a változó körülményeket.

Ezért ha évről évre ugyanazon a helyen rendszeresen felreped a paradicsom, érdemes nemcsak az öntözési szokásokat felülvizsgálni, hanem a termesztett fajtát is. A nagy, húsos, vékony héjú paradicsomok között különösen gyakori lehet a repedés. Egy kisebb termésű, ellenállóbb fajta esetében ugyanolyan körülmények között kevesebb problémával találkozhatunk.

A harmadik ok a túlzott vagy egyoldalú tápanyagellátás lehet. A paradicsomnak a termésképzés időszakában is szüksége van tápanyagokra, de a túlzásba vitt nitrogéntrágyázás elsősorban a vegetatív növekedést serkenti. A túl erőteljes lombnövekedés és a gyors növekedés kedvezőtlen egyensúlyt teremthet. Augusztusban már különösen nem érdemes rendszeresen nagy adag nitrogénnel táplálni a növényt.

A negyedik gyakori ok a szélsőséges hőmérséklet. A forró nappalok, az erős napsugárzás és az éjszakai lehűlés egyaránt megterhelheti a növényeket. A termések héja a nagy hőingadozás és az erős napsütés hatására sérülékenyebbé válhat.

A megfelelő lombfelület ezért nem feltétlenül ellenség. Nem érdemes augusztusban minden levelet eltávolítani a termésekről, hiszen a lomb a fotoszintézis mellett bizonyos mértékben a termések közvetlen napégésétől is védelmet nyújt.

Az ötödik ok maga a termés érettségi állapota és a betakarítás időzítése lehet. A teljesen érett paradicsom héja bizonyos fajtáknál már kevésbé képes követni a belső feszültségeket, különösen akkor, ha közben hirtelen sok vízhez jut a növény.

Ha egy termés már elérte a fajtára jellemző méretet és elkezdett színeződni, nem feltétlenül kell megvárni a teljes beérést a tövön. A kissé éretlen, úgynevezett törési érettségben leszedett paradicsom megfelelő körülmények között utóérhet, miközben kisebb eséllyel marad a növényen egy hirtelen eső által szétrepesztett termés.