A gabonafélék esetében az EU-28-ak teljes termelésének el kell érnie az előző öt év átlagát, ami mintegy 305 millió tonna. A búza esetében azonban a teljes termelés nettó 11,5% -os csökkenése várható a felület csökkenésének (-3,5%) kettős hatása, valamint az úgynevezett puha vagy lágybúza (bagettek, kekszek készítéséhez ajánlott búza) és a durumbúza alacsony hozamának (-8,3%) következtében.
Az őszi vetést erősen befolyásolta a nagy mennyiségű csapadék, így az őszi vetésű fajtákat, például az őszi búzát tavaszi fajtákkal helyettesítették, tavaszi árpával, zabbal és kukoricával.
A jövedelem is várhatóan csökken elsősorban a kedvezőtlen vetési körülmények, a tavaszi óta regisztrált vízhiány és a rovarkártevők terjesztette vírusfertőzések miatt. Nem meglepő ezek után, hogy a termelési költségek is növekedtek, elsősorban a betegségek és rovarfertőzések leküzdésére használt növényvédőszerek miatt.
Jean-François Isambert, a gabonafélékkel foglalkozó munkacsoport elnöke kommentálta az eredményeket, mondván:
Az olajos magvak esetében az EU-28 teljes termelése várhatóan továbbra is csökken és 30 millió tonna alá csökken. Ennek okai, hogy egyes országokban az aszályt követően a repce vetésterülete 4,5% -kal csökkent, hogy egyes helyeken az őszi vetés idején túlzott sok eső esett, valamint a betegségek és kártevők által okozott nyomás. Mindezek együttes hatása olyan helyzetben jelentkezik, amikor az ezek elleni küzdelemre egyre kevesebb eszköz áll rendelkezésre. A hozamok várhatóan hasonlóak lesznek 2019-hez, így az EU-28 repcemag-termelését mindössze 16,3 millió tonnára becsülik.
Pedro Gallardo, az olajos magvakkal foglalkozó munkacsoport elnöke azt mondta, hogy ez a történelmileg alacsony termelési szint az elmúlt években a repcére vonatkozó európai politikai megközelítés eredménye:
A repcetermelőknek többek között meg kellett küzdeniük a betegségekkel és a kártevőkkel, melyek ebben az évben különösen ellenállónak bizonyultak. Az európai gazdálkodók számára egyre nehezebb a repce termelése, mivel az európai és a nemzeti hatóságok nem tudták megújítani számos növényvédőszer engedélyét, valamint hiányoznak az olyan hatékony alternatívák, mint például az új genomikai módszerek.”
Ha ez továbbra is fennáll, akkor a vetésterület csökkenése miatt növekedhet fehérjében gazdag takarmányalapanyagok behozatala, amely teljesen ellentétes lenne a Bizottságnak az európai fehérjetermelés fejlesztésére vonatkozóan bejelentett célkitűzéseivel. A termőterület jelentős csökkenése emellett egyes európai régiókban veszélyeztetheti a méhészet életképességét is.
A tavaszi vetésű növények, így a szója és a napraforgó vetésterületének enyhe növekedése 1,4% -kal, illetve 1,5% -kal valamennyire kompenzálja a repce csökkenését. A napraforgómag és a szójatermelés várhatóan 1,9% -kal növekszik.
A fehérjenövény-ágazat vetésterülete 6% -kal, 1,582 millió hektárról 1,674 millió hektárra nőtt, azonban korai lenne termésbecslésbe bocsátkozni. Pedro Gallardo szerint „a vetésterület növekedése azzal magyarázható, hogy nem termesztik a téli növényeket, és növekszik a növényi fehérje iránti igény, különösen az ökológiai ágazatban és az új étkezési szokások miatt.”


