Fotók: Horváth Csilla,
FruitVeb, Biolin Scientific

A válaszokat megkaptuk a FruitVeB által szervezett gyümölcs posztharveszt konferencia növényvédelemmel foglalkozó előadásaiból.

A növényvédelem nagyon szigorúan szabályozott terület az uniós mezőgazdaságban, az engedélyokirat előírásait mindenben betartva lehetünk biztosak abban, hogy a használt hatóanyag maradéka nem éri el az engedélyezett maximális szintet (MRL), de a tényleges maradékszintet nem ismerjük. A gyakorlatban célszerű lenne mérni vagy becsülni a tényleges szermaradék-mennyiséget ahhoz, hogy pontosabban tervezhessük a permetezéseket.

Lebomlási görbét állapítanak meg

A különböző rovar- és gombaölő szerek lebomlásának ütemét nem teszik közzé sem a gyártók, sem az engedélyezési hatóság, ezért a MATE Növényvédelmi Intézetében vizsgálják, hogy mikorra nem mutathatók ki a gyümölcsből, kezdte előadását Szabó Árpád, a rovartani tanszék docense. A kereskedelmi láncok különféle saját előírásokat határoznak meg a növényvédőszer-maradékokról. Ki a hivatalos MRL 80%-át írja elő, ki a kimutatható hatóanyagok számát, ki pedig a tiltott hatóanyagokat adja meg, mondott néhány példát az előadó. Nehezítő körülmény, hogy egyre kevesebb az engedélyezett hatóanyag, ezért a kórokozók, kártevők ellenállóvá válhatnak a gyakran használt szerekkel szemben, és ez már jelenleg is érzékelhető például az almafavarasodás esetében.

Több úton is csökken a kipermetezett hatóanyagok szintje a gyümölcsben: legegyszerűbb a lemosódás és a hígulás. Utóbbi azt jelenti, hogy a gyümölcs növekedésével arányosan csökken a bejutott vagy a felszínén levő hatóanyag koncentrációja. Fotolízis, hidrolízis vagy metabolikus, továbbá mikrobiális folyamatok révén idővel lebomlanak a kijuttatott vegyületek, és ezen folyamatok végeredménye a leszüretelt termésben mérhető szermaradékérték.

Az egyetemi vizsgálatok során rendszeres időközönként mérték a megengedett maximális dózisban kijuttatott hatóanyagok maradékát almában, és függvényt illesztettek a lefutáshoz. Például a klórantraniliprol rovarölő hatóanyagot az almamoly második nemzedéke ellen júliusban szoktuk használni. Másnap már csak az MRL (0,4 mg/kg) egytizedét mérték a gyümölcsben, az ötvenedik napon pedig 0,01 mg/kg alatt volt. Függvényillesztés alapján a hatóanyag felezési ideje 22 nap, a kezdeti szint az MRL 12,3%-a, a szermaradékmentes állapotot pedig az ötvenedik napon éri el a hatóanyag.