Fő célja a maximális biológiai sokféleség, tápláléktermelés, talajépítés, minimális beavatkozással. Illés Olivér erdőkert-tervezővel beszélgettünk a talaj regenerálásáról, a fenntartható kertgondozás gyakorlatáról.

Az általa tervezett, permakultúrás elveken alapuló erdőkertek elsődleges célja nem az emberi kontroll, hanem az együttműködés a természettel. Az ilyen kert nem elsősorban szép és rendezett, inkább funkcionális, egészséges és önfenntartó.

Hogyan került kapcsolatba ezzel az irányzattal?

– Negyedik generációs városi gyerek vagyok, közgazdászként végeztem, és 2019-ig a kertészkedéssel szinte semmilyen kapcsolatom nem volt. Abban az évben az egyik telekocsizásom alkalmával felvettem Zsuzsát a Kecskemét–Budapest távolságon, és a beszélgetés a permakultúrás gazdálkodásra terelődött.

Ez a dolog annyira magával ragadott, hogy eldöntöttem, ezzel szeretnék foglalkozni. Addig területi értékesítési vezető voltam, virtuális világban éltem az Excel-táblázatok között, de ezután elkezdtem autodidakta módon tanulni a permakultúrás kertészkedés és az erdőkert-létesítés és -fenntartás módszereit. Majd több képzésen is részt vettem, és megszereztem a permakultúrás tervező végzettséget. Ez a találkozás vakszerencsének is tekinthető, vagy ennek így kellett történnie.

Városi barátainknak nagyon tetszett, amikor nálunk voltak, hogy csak kimegyek a kertbe és behozok olyan zöldségeket, gyümölcsöket, melyeket biológiai érettségükben szedek le.

Ezeket megkóstolva meglepődtek, mekkora a különbség ízben az üzletekben vásároltakhoz képest. Ők mondták először, hogy nekem ezt oktatni kellene. Így megalapítottam „Az ehető kertet”, ahová rendszeresen jönnek a gyulai iskolákból diákok, akik nem tantermi óra keretében, hanem a gyakorlatban ismerkedhetnek a kertészkedés mesterfogásaival.

Magyarországon az elmúlt 35 évben a családellátó házikertek területe 95 százalékkal csökkent. Talán mostanában látható némi felívelés újra. Hogy látja a permakultúrás gazdálkodás helyzetét?

– A permakultúra szemlélete Ausztráliából származik, ezért ott ez sokkal többek által alkalmazott módszer. Hazánkban a veteményes egyre inkább reneszánszát éli, és egyre többen veszik észre azt, hogy más módszerrel is lehet konyhakertet fenntartani, mint ahogyan régebben, például kapálás és növényvédő szeres permetezések nélkül.

Ha a talaj borítottságát megszüntetjük, akkor az kipárolog, rosszabb lesz a vízgazdálkodása, ha permetezünk, azzal a hasznos szervezeteket is ritkítjuk, melyek segítenének fenntartani a kert biológiai egyensúlyát.