0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 25.

Változások a magyar lovas életben 

Jelentős változások előtt áll a magyar lótenyésztés jövője, az egyik fontos momentum, hogy a ménesbirtokok állami kézbe kerülnek és nonprofit kft-ként működik tovább, valamint kidolgozták a 2035-ig szóló Nemzeti Ménesbirtok Stratégiát.

A magyar nép lovas nemzet, hiszen identitása, történelme, harcművészete és kultúrája ezer szállal kötődik a lóhoz, még ha a modern hétköznapokban a lovak szerepe drasztikusan le is csökkent, mi pedig azon dolgozunk, hogy a mai kor igényeit figyelembe véve, visszahozzuk a lovat a köztudatba, szögezte le Dombovári Márk Imre, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium Nemzeti Ménesbirtok Főosztály vezetője a KÁN Egyetemi Napok keretében megtartott Lótenyésztési konferencián.

Ezt a szemléletet tükrözi a szervezeti átalakítás és az átfogó, 2035-ig előremutató Nemzeti Ménesbirtok Stratégia. A legfontosabb szervezeti változás, hogy a Bábolnai, a Szilvásváradi, a Hortobágyi, a Mezőhegyesi Ménesbirtok, valamint Fenékpusztai Majorság és Somogysárdi ménes állami kézben lesz, és szervezetileg a Nemzeti Ménesbirtok Osztályhoz tartoznak majd. Ide került továbbá a Kincsem Park és az Alagi Tréningtelep is.  Ezek felügyeletét és koordinálását látja el a főosztály.

Fotó: MATE/Snoj Péter

Első helyen szerepel a lótenyésztés és piacvédelem

Fontos, hogy az agrárminisztériumhoz a lótenyésztés, a ménesgazdaságok és a lósport tartozik, a lovassport pedig a Belügyminisztérium berkeiben kapott helyet. A költségvetési szerveket átalakítják nonprofit Kft-vé, amelynek célja, hogy a ménesgazdaságok fenn tudják tartani magukat és az állami költségvetésből minél kevesebb forrást igényeljenek.

Kitért arra, hogy a közel tíz évre tervezett Ménesbirtok stratégia cselekvési programjában első helyen szerepel a lótenyésztés és piacvédelem, amelyben fontos szerepet kap az a piac tisztítása, például az az ismeretlen származású és a nyugat-európai selejtlovak behozatalának szigorú ellenőrzése és kivezetése, valamint javasolják a sporttörvény szigorítását is.

Változnak a szabályozások a lótenyésztési előírások és teljesítményvizsgálatok, az adásvétel előtti állatorvosi véleményezés és az adásvételi garanciák terén is.

Kezdeményezik az ágazatot terhelő ÁFA csökkentést 5%-ra, és mindent megtesznek a feketegazdaság visszaszorításáért. Emellett átlátható adminisztrációt is ígérnek az új stratégiában.

Paradigmaváltásra van szükség

A stratégia megvalósulásához paradigmaváltásra van szükség, összegezte a program sikeres megvalósulásának feltételét Dombovári Márk Imre. Példaként említette, hogy a ménesgazdaságoknak a lótenyésztési és szolgáltatási feladatokon túl meg kell erősítenie azokat a tevékenységeit, amelyekkel a lovakat közelebb hozzák az emberekhez.

Fotó: MATE/Snoj Péter

A lovakat és a lósportot közelebb kell hozni az emberekhez, ezt pedig edukációval és színes, élményekkel teli eseményekkel lehet elérni. Ezért szerepel a stratégiában a Kincsem Park szakmai és működési megújítása, egy modern fogadási rendszer létrehozása.

A nagyobb látogatottságot és a generációs megújulást marketinggel és nemzetközi nyitással kívánják elérni. Erősítenék a vidéki versenyrendszert, a versenyeket pedig összekötnék gasztronómiai és családi programokkal.

A főosztályvezető az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy a ló megjelenjen az iskolában, és már gyerekkorban tapasztalatokat szerezzenek az állatokkal kapcsolatban, ismerkedjenek velük és érezzék a különleges kisugárzásukat, ezért a ló oktatásban való integrálásán dolgoznak.

Ebben a modellben hivatalos együttműködés jöhetne létre iskolák és lovardák között, amelynek finanszírozása lehetne normatív támogatás, pályázati források, vagy társadalmi felelősségvállalás.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: