A német zöldség-gyümölcs kongresszus című nagyszabású szakmai eseményen Dorothea Meyer, a Göttingeni Egyetem agrártudományi karán frissen doktorált kutató mutatta be doktori dolgozatában feldolgozott témát a résztvevőknek. „Származás kérdése” című előadásának középpontjában az a kérdés állt, hogy mennyire befolyásolja egy termék származása a környezeti hatásainak megítélését, és ez milyen szerepet játszik az importáru elutasításában. A konferenciáról a fruchthandel.de portál részletesen tudósított, ott számoltak be erről az előadásról is.
Forrás: Pixabay
Nem csak a távolság számít
A szakember abból a közkeletű elképzelésből indult ki, hogy a vásárlók a hazai élelmiszereket gyakran frissebbnek, egészségesebbnek és megbízhatóbbnak tartják, de egyúttal automatikusan környezetbarátabbnak is. Dorothea Meyer megmutatta, hogy
Számos további tényező, köztük a termelési rendszer, az erőforrás-hatékonyság, a tárolás vagy a választott szállítási mód is hozzájárul az összesített környezeti terheléshez. Ezért például a fűtetlen üvegházakból származó spanyol paprika a szállítás és a vízfogyasztás ellenére is környezetbarátabbnak bizonyulhat adott esetben a fűtött létesítményekből származó német árunál.
Az importárut egységesen lepontozták
Tanulmányához Dorothea Meyer 2024 szeptemberében közel ezer főt kérdezett meg. Az online kérdőívben három termékről volt szó – paprika, alma és marhahús –, mindhárom esetében hazai, uniós és uniós határokon kívüli származásúról. Az eredmény minden termék és a vizsgált hét környezeti dimenzió (többek között klímaváltozás, vízminőség, talajminőség és biológiai sokféleség) tekintetében egységes volt:
Előítéletesek vagyunk
A kutató elmagyarázta a konferencia résztvevőinek, hogyan jöhetett ki ez az eredmény. Szerinte a termékek környezetbarát voltának megítélését elsősorban a termelési körülményekre vonatkozó feltételezések befolyásolják, ezt egészíti ki az importnál a szállítás és a csomagolás, a távolabbi országoknál pedig a származási ország környezetpolitikai megítélése. A hatást az alapvető attitűdök erősítik: az etnocentrizmus és a globális kereskedelembe vetett alacsony bizalom a külföldi áru rosszabb értékeléséhez vezet – ugyanakkor anélkül, hogy cserébe a hazai termékeket „felértékelnénk”.
A származás nem megbízható mutatója valamely áru környezetbarát voltának, ezért javaslata szerint célzottan erősíteni kell a fogyasztói kompetenciát, a származásjelölés alkalmazásakor pedig kritikusan mérlegelni, hogyan fogják azt értelmezni a fogyasztók, különösen az aktuális válságok és az ellátásbiztonságról szóló viták fényében – idézte a fruchthandel.de cikke Dorothea Meyert.
