A KAP nem a múlt öröksége, hanem a jelen kihívásaira választ adó eszköz. A geopolitikai bizonytalanság, a külső függőségek, a klímaváltozás és a piaci ingadozások egyaránt indokolják, hogy az Európai Uniónak továbbra is legyen közös agrárpolitikája – jelentette ki az Európai Gazdakongresszuson Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és élelmiszerügyért felelős biztosa, aki nemzeti szintre visszaszorított agrárpolitika helyett a közös fellépés fenntartása mellett érvelt.

A következő uniós költségvetés a tét

A Copa-Cogeca és a svéd gazdaszervezet, az LRF rendezvényén Hansen kiemelte, hogy a finanszírozás kérdése különösen időszerű, mivel az unió következő, 2028–2034-es költségvetési időszakának kereteiről folyó tárgyalások meghatározzák az agrártámogatások jövőjét. Hansen a gazdálkodók jövedelemtámogatásának biztosítását kiemelt célnak nevezte, és arra kérte az agrárszervezeteket, hogy követeléseiket az állam- és kormányfők felé is képviseljék. A következő időszak finanszírozásáról szóló döntések ugyanis hosszú távon befolyásolják a gazdaságok beruházási lehetőségeit és alkalmazkodóképességét.

Az Európai Bizottság beszámolója szerint a biztos az európai mezőgazdaság megerősítése érdekében szükségesnek látja a belső ellenálló-képesség javítását, a külső függőségek csökkentését és az ágazat modernizációját.

Ellenállóbb gazdaságok, kisebb függőség

Hansen az agrárium rezilienciájának erősítéséhez a beruházások, a vízgazdálkodás és a hatékony öntözés fejlesztését, valamint a kockázatkezelési eszközök erősítését tartja szükségesnek. Mint felhívta a figyelmet, a gazdaságoknak fel kell készülniük a szélsőséges időjárási eseményekre és más válságokra, amelyek a termelést és a jövedelmezőséget egyaránt veszélyeztetik.

Beszélt a külső függőségek mérséklésének szükségességéről, mondván, hogy az élelmezésbiztonságot az európai biztonság részének tekinti.

Fontosnak nevezte az importált inputanyagoktól, köztük a műtrágyáktól való függőség csökkentését, valamint az egyenlő versenyfeltételek megteremtését. A termelőknek olyan környezetre van szükségük, amelyben az uniós előírások betartása mellett versenyképesek maradhatnak a nemzetközi piacon.

Prioritásként jelölte meg a mezőgazdaság korszerűsítését is. A precíziós gazdálkodás, a mesterséges intelligencia és a szaktanácsadás fejlesztése a termelékenység és az erőforrás-hatékonyság javítását szolgálhatja. Hansen megközelítésében az innováció nem önmagáért való cél: annak a gazdaságok működését, jövedelmezőségét és alkalmazkodását kell segítenie.

A fejlesztésekhez ugyanakkor beruházásokra és hozzáférhető tudásra van szükség. Fontos kérdés, hogy az új technológiák ne csak a nagyobb üzemek számára legyenek elérhetők, hanem a kisebb és közepes gazdaságok is élhessenek az előnyeikkel.

A kongresszuson szó esett