A szolgálat prognózisa Európa túlnyomó részére kiterjed, csak az Észak-Atlanti-óceán egy Grönlandtól távol eső része jelenthet kivételt.
Magyarországon és az alpesi régióban az átlagosnál enyhébb tél valószínűsége 80-90 százalékra tehető, Észak-Európa nagy részén pedig 70-80 százalékra.
A csapadék mennyisége is valószínűsíthetően az évszakos átlag felett alakulhat a következő télen, azonban a meteorológusok szerint ennek már valamivel nagyobb a bizonytalansága. Magyarország nyugati felére a modellek átlagosan 60-70 százalék, keleti felére pedig 70-80 százalék valószínűséggel jeleznek előre az ilyenkor szokásosnál több csapadékot.
Előbbiek azt jelzik előre, hogy a következő néhány napban egy adott helyen miként alakulhat az időjárás. A Középtávú-időjárásjelzések Európai Központja globális, 15 napos előrejelzése például szuperszámítógépek által, több száz millió megfigyelés és a légköri folyamatok fizikai egyenletekkel történő leírása alapján történik.
Ezzel szemben az évszakos előrejelzés szimulációkra, azaz lehetséges időjárási forgatókönyvek lefuttatásán alapszik, és valószínűségeket ad meg arra, hogy egy évszak nedvesebb, szárazabb, melegebb vagy hidegebb lesz az év adott szakaszában megszokott átlaghoz képest.
Ez az előrejelzési metódus csak azért kivitelezhető, mert a Föld természetes éghajlati változékonyságainak – mint az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) vagy az észak-atlanti oszcilláció (NAO) – fázisai lassabban alakulnak ki, kiszámítható módon, ezáltal van lehetőség arra, hogy a légköri viszonyokra gyakorolt hatásukat előre lehet jelezni.
