A kínai állattenyésztés egyik legnagyobb problémája, hogy a hazai szarvasmarhák termelési mutatói elmaradnak a vezető nyugati országokétól. Ennek fő oka, hogy sokáig elsősorban igavonásra, és nem élelmiszertermelésre tenyésztették az állományt.
A tejtermelő állomány teljesítménye szintén sok kívánnivalót hagy maga után – írja a Reuters.
A genetikai fejlesztés nemcsak a nagyobb testtömeg és a magasabb tejhozam miatt fontos: a kedvezőbb genetikai adottságok gyorsabb növekedést, hatékonyabb takarmányhasznosítást, valamint jobb minőségű húst és tejet is eredményezhetnek. Erre egyre nagyobb az igény, mivel a kínai fogyasztók körében nő a prémium minőségű marhahús, köztük az angus és a wagyu iránti kereslet.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
Szigorú feltételekkel érkezik a külföldi genetika
Kína 2019 és 2025 között több országból is korlátozta vagy leállította az élő szarvasmarhák és a szaporítóanyagok behozatalát. A kereskedelem visszaesése a helyi tenyésztőket is nehéz helyzetbe hozta, egyes piaci szereplők szerint pedig a korlátozások idején csempészett szaporítóanyag és élő állat is bekerült az országba.
A behozatal idén újraindult, de szigorú feltételek mellett: a kínai szabályozás szerint csak a származási ország legjobb tíz százalékába tartozó bikáktól származó spermát engedik be. A szállítmányokat több hónapon át vizsgálják, és előfordul, hogy csak egy részüket hagyják jóvá.
Az első ausztrál szállítmány áprilisban érkezett meg.
Fotó: Tóth-Gál Enikő
Az ausztrál ABS Global a következő évben mintegy 200 ezer adag szaporítóanyagot tervez Kínába szállítani, többek között angus, wagyu, holstein és jersey fajtájú bikáktól. A vállalat szerint ez a mennyiség meghaladná az összes többi országba irányuló ausztrál exportját együttvéve. Az Egyesült Államok szintén meghatározó beszállítóvá válhat, amennyiben újra engedélyezik a kereskedelmet.
Hosszú távon saját genetikai bázist építenének
Kína már 2021-ben nemzetbiztonsági prioritássá nyilvánította az állattenyésztési genetikai önellátásának fejlesztését, és azóta jelentős összegeket fordított belföldi tenyésztőközpontokra. A helyi genetikai állomány azonban továbbra sem éri el a legfejlettebb nyugati tenyészetek színvonalát.
A külföldi szaporítóanyag felhasználásával a kínai termelők nemcsak kiemelkedő genetikai adottságú állatokat tenyészthetnek, hanem a helyi állomány teljesítményét is fokozatosan javíthatják.
A folyamat azonban időigényes: a genetikai előrelépéshez folyamatos fejlesztésre van szükség, miközben a nemzetközi szaporítóanyagot forgalmazó cégek is igyekeznek megőrizni technológiai és genetikai előnyüket. A külföldi szaporítóanyag behozatala így egyelőre fontos eszköz Kína számára, hogy növelje állattenyésztésének hatékonyságát, és csökkentse a marhahús- és tejtermékimporttal járó terheket.
