A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara közös rendezvényének az idei témája a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a vízgazdálkodás fejlesztése volt. Ugyanis ezek lehetnek a megoldások az aszály, a csapadékhiány és az egyre hosszabb ideig tartó hőhullámok következményeire.
Rekord száraz év
Házigazdaként Harsányi Endre rektorhelyettes konkrét adatokkal mutatta be, hogy 1900-hoz viszonyítva mekkorát változott a Föld légkörének szén-dioxid koncentrációja, az akkori kb. 280 ppm napjainkra 429 ppm-re ugrott.
A jól áttekinthető vetített táblázatokkal kísért előadásában a rektorhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyarországra lehulló csapadék évről évre csökken, s emiatt hazánk vízkészlete folyamatosan mérséklődik. A Hajdúságban idén különösen szélsőséges időjárást éltek meg a gazdák, hiszen augusztus végéig mindössze 170 mm eső esett. Ez bizony messze elmarad még a korábbi rekord alacsony 1961-es 321 mm-től is. Ha már itt tartunk, említsük meg azt az adatot is, hogy a legnagyobb mért csapadékot 1970-ben regisztráltuk, akkor 920 mm eső és hó hullott egyetlen év alatt. Ennek hallatán joggal sóhajthattak fel a gazdák, milyen jó lett volna idén, ha ennek csak a felét, esetleg harmadát megkaptuk volna.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
A gazdálkodókon kívül mások is megszenvedték az idei szárazságot. Gondot okozott és okoz még ma is a kevés eső a vízgazdálkodóknak, a vízenergia-termelésben érdekelteknek, de a szárazság nehezíti az egészségügy és általában a települések működését is. A rektorhelyettes rámutatott, hogy az egyre inkább alkalmazott mesterséges intelligencia támogatásával elvégzett elemzések szerint bizony számítanunk kell az elsivatagosodásra, a mind gyakoribb és mind szélsőségesebb hőhullámokra is.
Az adatvezérlet agrárium kapcsán kiemelt szerep jutott az előadásokban a klímaadaptációnak és az élelmiszerbiztonságnak. Stündl László, a házigazda kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi körülmények között kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági alapanyag-előállítás és -feldolgozás, valamint az élelmiszergyártás támogatása.
A Tiszántúli Tudományos Napok ebben az évben az agrárium előtti legújabb kihívásokat, a klímaadaptációból, illetve a gazdaság helyzetből fakadóan ránk leselkedő veszélyeket járták körül. Az volt a cél, hogy komplex értékelést adjanak arra, miként lehet a kihívások ellenére is eredményesen gazdálkodnunk. Tóth Tamás óvári dékán azzal csatlakozott a tanácskozás folyamatához, hogy ismertette, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar a maga sajátosságaival mit tud hozzátenni az eredményességhez. Ők elsősorban az állattenyésztésben vizsgálódnak, de ehhez szorosan hozzátartozik a takarmány-gazdálkodás is, s mindkét esetben a költséghatékonyságot kísérik figyelemmel, azt elemzik.
Megtérülő befektetés
A tanácskozáson részt vett Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja is. Az elemzéseiből kiderül az az egyébként ismert, de nem túlságosan konkretizált adat, hogy a magyar gazdatársadalom erősen elöregedő. Az, hogy valaki 50 évesnél idősebb, még nem lehet magyarázat arra, hogy ne használja a legújabb kutatási módszereket, főleg, ha az oktatók ezt célszerűen és jól értelmezhetően igyekeznek továbbadni. Természetesen oda kell figyelni arra, hogy mindez mibe kerül, mert nem fizethetünk többet a levesért, mint a húsért. Mindenesetre
Ennek lehet olyan következménye is, hogy a jelenlegi már igencsak visszafogott vegyszerhasználatot további 50%-kal is mérsékelhetjük. Azt hihetnénk, hogy ez az automatizálás miatt gyors folyamat. Kiderült, nem teljesen helyes ez a megállapítás. A felvételezéskor készült drónképek elemzése eléggé lassú, mert egyetlen drónfelvételhez 19-nél több kézi végrehajtású lépésre van szükség.
